Bemutatkozik: Bringás Levi

Bringás Levi Cork

Sziasztok,

Bringás Levi vagyok, Cork városából és Jani barátom arra kért, hogy számoljak én is be arról, hogy merre fordultam már elő a világban.

Nos, én a leggyakrabban a tükörben látom magam, de mások találkozhattak már velem Európa különböző részein és talán nem okozott ez számukra maradandó traumát.

Utazásaimmal kapcsolatban két nagyobb fejezete van a jelentéktelen életemnek.

Úgy 15-20kg-mal ezelőtt szégyenletesnek tartottam a fotel turizmust. Azt hívom fotelturizmusnak, mikor az ember egy fotelben ülve kitalálja, hogy hová utazzon, majd átül egy másik fotelbe (az autójában, a vonaton, a repülőn, stb.) hogy eljusson a harmadik fotelbe (a hotelben, a strandi nyugágyra (nekem az is fotel, mert csak) vagy étterem székébe, mely ugyancsak fotel kategória számomra.)

Ez időtájt olyan helyzetben éltem, hogy szinte korlátlan szabadidőm volt utazgatni, de erősen korlátozott pénzem volt bármire is.

Bringás Levi bicikli Cork
Megboldogúlt ifjúkoromban
Egyszer „pénz állt a házhoz” amit minden értelmes ember befektetett volna valami hasznos dologba. Pl. önrésznek használja egy lakás/ház vásárláshoz, vagy autóhoz, esetleg leköti bankban, hogy ott gyarapodjon, stb. ennek megfelelően építettem ebből a pénzből egy pokoli drágának számító kerékpárt. Ugyanis ez idáig a Bizományi Áruházban más értéktelen dolgoktól a helyet elfoglaló és ilyen módon „Tied, csak vidd innen” alku után hozzám kerülő ezer problémával küzdő Szovjet gyártású, de szebb napokat is megélő „kerékpárt” birtokoltam. Miután minimálisan használhatóvá tettem és a rikító narancssárgává festés után a tört angolságommal, az állapotának megfelelően „LIFE DANGEROUS”-ra kereszteltem, sokat jártam vele Érd és a Balaton, vagy Érd és Bükk, esetleg Érd és a Mecsek közötti utakon.

De az említett beruházás új távlatokat nyitott meg előttem és elkezdtem azt a fajta életmódot, ami miatt meg lettem hívva, hogy ide is firkantsak valamit. Az új kerékpárom, mely úgy lett elkészítve, hogy a biciklitolvaj biztosan a mellette lévőt válassza, de engem megbízhatóan szolgáljon a leg szélsőségesebb körülmények között is, hosszú ideig volt útitársam szerte Europában. Velem tartott még a havas latyakos utakon is, hogy eljussak a munkahelyemre, részt vettünk együtt 100km-es amatőr mountain bike versenyen és vitte a nem ritkán 50+kg-os csomagomat a csavargásaim során. Volt, hogy úgy kellett cibálnom, mert nem látszott ki a sárból a tengelye, de olyan is előfordul, hogy az Alpok egyik lejtőjén 93km/h sebességgel előztem az autókat. Akart megbüntetni vele rendőr gyorshajtásért és akar lelőni rendőr, mert nem úgy néztem ki, mint egy turista, mikor rossz bankba igyekeztem. Segített sok barátot szerezni és sokkal alaposabban kiismerni az embereket, mintha csak átsuhantam volna a tájon. Nem volnék teljesen őszinte, ha nem vallanám most gyorsan be, hogy a téli hónapokban, mikor 30-50km-es gyalogos teljesítmény túrákon töltöttem a szabadidőmet, akkor az odajutáshoz igénybe vettem a MÁV legendás komfortját, tehát nem voltam én olyan aszkéta, mint amilyennek ez eddig tűnhetett. Összességében sok csodás és még több maradandó élményt sikerült így összegyűjtenem, de az életem lassan megváltozott. Az anyagi helyzetem sokat nem javult, de az utazásra fordítható időm jelentősen szűkülni kezdett.

Egy munkahelyváltás után az is lehetetlen lett számomra, hogy a munkahelyre a napi 2x25km-es utat kerékpárral tegyem meg. Ez a fittségemre nagyobb hatással volt, mint az étvágyamra. Újra nőni kezdtem, mint gyerekkoromban, de ezúttal keresztbe. Ám ennél sokkal meghatározóbb változás a gátlástalanságom és a szégyentelenségem lett. Ráadásul megtudtam, hogy a fapados repülő másként fapados, mint 20+éve a budapesti fapados villamos volt az, tehát nem lesz szálkás a feneke annak, aki ilyennel utazik.

Ez a változás oda vetett, hogy nem törődve a szégyennek -sőt, immár nem tartottam szégyenletesnek a fotel turizmust. Egyenesen igyekszem hódolni az e fajta világjárásnak, mely megint csak új távlatokat nyitott számomra és immár az öreg kontinensen kívülre is elkerültem. Ebbe a változásba az a tény is sokat játszott közre, hogy szülővárosomat, Érdet, magam mögött hagyva, az Írországi Cork városába költöztem és ezt használom bázispontnak. Nem mintha Cork repülőteréről több helyre el lehetne jutni, mint Ferihegyről, de egyrészt pont ezért meg tudom néha győzni a feleségem, hogy autóval utazzunk, másrészt meg a Cork melletti repülőtér még mindig sokkal forgalmasabb, mint az Érdhez legközelebbi, Budaörsi.

Bringás Levi Dubai Cork
Jóllakottan
De az is új irányba terelt, hogy beláttam a repülő, még ha unalmasabb is, valamivel gyorsabb, mint a bicikli, akár Cork repülőteréről indulva, akár máshonnan….

Nagyjából e két egymástól markánsan eltérő életszakaszomból származó élményeket fogom itt megosztani, az időbeli sorrendiséget gondosan mellőzve. Amiben mégis egyezni fognak, hogy számomra mindkét módszer mögött magában az utazásban rejlik az élmény és a legtöbb utazó embertől eltekintve, nem a megérkezés örömét hajszolom. De ahová az unalmas repülő úttal jutunk el, ott is igyekszünk annyit járkálni, hogy mire visszaindulunk, semmiképpen se nézzünk ki jobban, mint az útlevél képünk.

Egy jó író úgy tud írni, hogy az olvasó szórakozik, miközben azt olvassa. Egy jó író, de nem én. Így én kívánni tudok jó szórakozást, mert az írói vénám ennél többet nem tud tenni érte, de nem bánom meg, ha esetleg elolvasod.

Jó szórakozást kívánok: Bringás Levi Cork

Utazás haza, a rokonlátogatásból. 5. rész. Franciaország

Németország– Franciaország A mai nap nem nézelődésre volt tervezve, hanem monoton utazásra. Így az sem zavart volna, ha végig esik az eső, de természetesen verőfényes napsütés és csodálatos idő volt végig. Franciaországban, a Dordogne völgye volt kinézve nézelődésre.  La Roque-Gageac városkában volt a szállás kinézve. Nem akartunk megállni addig, csak a szükséges dolgok miatt. Egy francia vártorony Egy francia várfal Németországot magunk mögött hagyva, a kifogástalan francia utakon...

Utazás haza, a rokonlátogatásból. 4. rész. Németország

Ausztria- Németország Remekül aludtunk a királyi lakosztályban, mégis korán sikerült felkelni. Ez egyrészt nem volt baj, mert sok látnivaló volt mára tervezve, másrészt a feleségemnek nagyon nehezére esett itt hagyni ezt a valóban pazar szállást. De hát mégiscsak rászántuk magunkat, az összepakolásra, aztán irány reggelizni. Csendes esőben sétáltunk át a szálloda éttermébe, ami zárva volt. Vissza a recepciós pulthoz, hogy megtudjuk, hol van a reggeliztetés. A pultnál nem volt senki. 7óra 10perc...

Utazás haza, a rokonlátogatásból. 3. rész. Ausztria

Szlovénia- Ausztria Reggel hamar sikerült felkelni, pedig semmi zavaró nem volt. Reggeli helyett, két jegyet kaptunk, amit egy közeli szállodának az éttermében kellett beváltani kajára. Elegáns egy hotel volt ez, de a svédasztalos reggelinél sem a választék, sem az ízek nem voltak túlzásba víve. Azért éhesek nem maradtunk és más minket nem is érdekelt. Elautóztunk a Postoja-i barlang bejáratához és megvettük a jegyeket, hogy elnyelhessen minket a Föld gyomra. De ezzel várni kellett. Túl korán...

Utazás haza, a rokonlátogatásból. 2. rész. Szlovénia.

Horvátország– Szlovénia Reggel, madárcsicsergésre ébredtünk. Kellemes és bőséges reggeli mellé, pár perces beszélgetéssel sok mindent megtudtunk a parkról. Azt, hogy a közeli bejárat idén nem használható, de kaptunk útbaigazítást a főbejárathoz és ha akartuk volna, ott is hagyhattuk volna a csomagot. A szállás egy családi vállalkozás volt, egy nagyon szimpatikus fiatal pár és alig 10éves fiuk tüsténkedett a vendégek kényelméért. Velünk mindannyian kifogástalanul angolul beszéltek, de a...

Utazás haza, a rokonlátogatásból. 1. rész. Horvátország

Magyarország- Horvátország Magyarország és Írország között 2500km unalmas autópálya és egy tenger van. Hogy mégis érdekesebbé tegyük az utazást, másik autópályára hajtottunk rá. Szándékosan tettünk így, tehát nem volt meglepő, hogy Érdről indulva, a Vértes lankái helyett, a Balaton partján autóztunk. De ha már erre járunk, akkor le is mentünk az autópályáról, hogy sétáljunk egyet Balatonfüreden, a tó partján, ami egy nagyon kellemes sétára sikeredett. Csodás volt az idő és még elég korán értünk...

Magyarország/Ausztria, Fertő tó 2.

Magyarország/Ausztria, Fertő tó, – Próba biciklitúra, 2. rész Az előző részből megtudhattad, hogy kerültünk Sopronba és miként készültem rá életem első teljesítmény túrájára. Most meg… Reggelizéskor tudtuk meg a fő program, a Fertő tó kerülő teljesítmény túra részleteit. Fél óránként indítanak csapatokat a résztvevőkkel, mert a határig a főúton fogunk haladni és ezt rendőrmotoros felvezetéssel tesszük. Azt is megtudtuk, hogy rendszeres ellenőrző pontokat állítottak fel, a Fertő tó körül...

Magyarország/Ausztria, Fertő tó 1.

Magyarország/Ausztria, Fertő tó. Próba biciklitúra, 1. rész 1993-ba hívlak titeket. A hozzám hasonló biciklisek egy tábort szerveztek a Sopron melletti Brennbergbányán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a tábor minden évben megrendezésre kerülő Túrakerékpáros találkozó idei helyszíne. De én kvázi kényszerből kerültem ide. Beneveztem egy maratoninak tűnő Kerékpáros Kossuth Emléktúrára, a Torino melletti Collegno-ba, az államférfi halálnak 100.évfordulója alkalmából, hogy én is azok között lehessek, aki...

Egyesült Arab Emirátusok, Dubai 8.

Egyesült Arab Emirátusok, Dubai – A végletek és szélsőségek sokkoló és pazar élménye (8.rész, Dubaye-baye) Az előző részből megtudhatod, hogy milyen a kilátás a 148. emeletről. Ebből a részből viszont egészen mást tudhatsz meg. Pl azt, hogy milyen egy képkeretet körbejárni. Reggelizés után elindultunk megnézni, a Dubai Keret nevű épületet. Az építészt egy kép kerete ihlette. Két függőleges liftnek a lépcsőnek helyet adó részt egy függő folyosó köt össze felül, aminek kb 150 méter magasan...

Egyesült Arab Emirátusok, Dubai 7.

Egyesült Arab Emirátusok, Dubai. – A végletek és szélsőségek sokkoló és pazar élménye (7.rész, Burj Khalifa Nem szép dolog, de lenéztem az összes embert a világon) Az előző részből sok minden kiderül Dubai -ról, többek között az is, hogy hol érdemes teát venni. Olvasd el, ha még nem tetted! Ebben a részben további élményinkről olvashatsz, amit Dubai-ban szereztünk. A szokásos reggeli után megint meg kellett a portással értetni, hogy nem viccelünk, amikor azt mondjuk, hogy gyalog akarunk a...

Egyesült Arab Emirátusok, Dubai 6.

Egyesült Arab Emirátusok, Dubai – A végletek és szélsőségek sokkoló és pazar élménye (6.rész, Dubai átka és varázsa) Az előző részből a Dubai-i kalandozás derül ki, meg ebből is Dubai-i kalandozás derül ki, Én nem bánom meg, ha mindkettőt elolvasod! A reggeliző helyre tartva elsétáltunk a recepció mellett. Meg akartam köszönni a szülinapi meglepit, de éppen rengeteg ember jelentkezett ki, vagy be, bár az is lehet, hogy reklamáltak, amiért ők nem kaptak sütit. Nem tudom, nem hallgatództam...