Ha azt mondom: New York, akkor szinte mindenki előtt egyből megjelenik az ikonikus Szabadság szobor, amit 1886.-ban avattak fel. Páran talán azt is tudják, hogy ez egy Francia ajándék. A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna. Tehát igen méretes szobor. Na de azt is tudtátok, hogy Amerika leendő szimbóluma kezdetben egy muszlim nő volt, aki az újonnan megnyílt Szuezi-csatornát őrizte. A szobor...
Franciaország büszkesége, Párizs jelképe. ez a mindenki által jól ismert ikonikus Eiffel torony Mostmár…… Na de amíg idáig jutott, addig elég sok kalandja volt. Például Gustave Eiffel, a torony tervezője eredetileg nem is Párizsba, hanem Barcelonába szerette volna a tornyot. De a Spanyolok ezt lefújták, mert drága volt, de a franciáknak megtetszett az ötlet… Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe lett. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a...
Skandináv kerékpártúra. Végszó. Végszó Eltelt egy hét. Fizikailag, gyakorlatilag...
Skandináv kerékpártúra, 153, utolsó nap. Magyarország, Szeged. 2011. október 8. Október 8. szombat, az út 153, és UTOLSÓ napja! Hát ez is eljött! A jó alvásból semmi nem lett, szerintem még jobban „ráfáztam” a meglevőre, de igencsak beteg érzettel ébredtem. A GPS végleg megadta magát, a szerencse, méghozzá hatalmas, hogy csak az utolsó napon. Hétkor keltem, átmentem a szembe levő pecsenyesütőbe, egy kis kolbász-hurka, az energia kell, hosszú nap állt előttem. Fél kilenckor már keltem át a...
Skandináv kerékpártúra, 152. nap. Magyarország, Dunaföldvár. 2011. október 7. Szeptember 7. péntek, a 152. napom Éjszaka valami állatfaj garázdálkodott a környéken, elég nagy csörtetéssel, a hang alapján vaddisznócsorda lehetett. A nappal együtt keltem, a reggeli ma is az első boltig késett, ami Csernyén már meg is volt. A bolt előtti padon ülve meg is ettem, de az utolsó falatoknál már nyakamon volt a vihar első hulláma. Nagyon erős szél, szerencsére megint jó irányból, az eső elől gyorsan...
Skandináv kerékpártútra, 151. nap. Magyarország, Bakonycsernye. 2011. október 6. Szeptember 6, csütörtök, 151. nap az úton Azt gondolná az ember, hogy a sok sátorban töltött éjszaka után majd milyen jól fog esni a vetett ágy. Á, csudát, rég aludtam ilyen rosszul. Igaz, rossz volt a megfázottság érzése is, a lábam is túl van már terhelve, és folyamatosan fáj, lényeg az, hogy fél hétkor, pirkadatkor már fent voltam. Összecuccoltam, a reggelivel egy kicsit várni kellett, majd újra az 1-esen...
Skandináv kerékpárút, 150. nap. Magyarország, Levél. 2011. október 5. Október 5. szerda a 150. nap Magyarországon vagyok. Bezárult a kör, és gyakorlatilag vége a kalandnak. Hazatérni mindig jó, de megmondom őszintén, mikor az első kilométereket tekertem a határon innen, valami nagyon szomorú érzés fojtogatta a torkomat. Valami nagyon jó véget ért. És lesz-e még ilyen? Na, mindegy, ez is olyan ajándék volt az élettől, ami talán nem mindenkinek adatik meg. Reggel már fél hétkor felébredtem, a...
Skandináv kerékpártúra, 149. nap. Ausztria, Bécs. 2011. október 4. Október 4, kedd. 149 napja úton Igen, hát ezt lehet szerencsének is, meg pechnek is tekinteni. Szerencse az, hogy szinte az egész utat az összes hidegével és fagyoskodásaimmal együtt megúsztam megfázás nélkül, pech az, hogy épp a legvégén kap el. Nem komoly, (remélem) csak kellemetlen. A sok leizzadás, és az amúgy viszont igen friss, magaslati levegő úgy tűnik csak megtette a hatását. Van antibiotikumom, de még nem kezdtem el...
Skandináv kerékpártúra, 148. nap. Ausztria, Guntersdorf. 2011. október 3. Október 3. hétfő, az út 148. napja Nagyon sötét éjszaka volt. Sikerült az avar alatt kifognom úgy a gerincem vonalában egy ágat, hogy az egy párszor, fordulás közben bizony felébresztett. Aztán még olvasás közben hallottam, hogy látogatóm van, körbejárja a sátrat, a nagy reflektorommal hirtelen kivilágítottam, bizony a róka koma igencsak meglepődött. Nagyon nem zavartatta magát, a fény szerintem teljesen elvakította, azt...
Skandináv kerékpártúra, 147. nap. Csehország, Stonařov. 2011. október 2. Október 2. vasárnap, a 147. nap, Azért ez a Csehország sem piskóta! A mai napom úgy éreztem, nehezebb volt, mint egy norvég nap. Alattomosabb. (Persze lehet, hogy azt csak az idő szépíti meg.) Reggel ugye 500 m körüliről indultam, most tartok 700 magasságában, de egész nap ment a libikóka, rövid távokon, nagyon nagy szintkülönbségeket kellett legyőzni, legtöbbször gyalogosan tolni. „Eredménye” is van, ma este meg...