Skandináv kerékpártúra, 27. nap. Lettország, Riga.

Home » Skandináv kerékpártúra, 27. nap. Lettország, Riga.

 511 ember olvasta mar el ezt az írást

Skandináv kerékpártúra, 27. nap. Lettország, Riga. 2011. június 4.-e

Június 4. szombat, az út 27. napja

Ki korán kel, itt semmit nem lel, nekem mégis 6!!!! órakor kipattant a szemem. Igaz, az itt már 7, és a lakókocsisok fele ekkor kelt egyszerre útra. Persze ez az ébresztő zajjal jár. Na meg az éjszakai hideg után a reggeli napsütés (3-kor kel) villámgyorsan bemelegítette a sátrat. A 31 fok pedig beöltözve, hálózsákban nem kifejezett komfortérzés.

Lustálkodtam egy kicsit. 8 óra felé megreggeliztem, igaz ez felejthető élmény volt. Tegnap az Olimpiában a halkonzervek közt válogattam, és találtam egy nagyon kedvező árú rigai specialitást. Reggel azt bontottam fel, hát vagy 30 kishal nézett szembe velem. Ezek ugyanis egészen apró halak voltak, pucolatlanul, fejestől-farkastól, sőt, belestől sós lében tartósítva. A fene a gusztusukat! Szeretem a halat, de ez nem volt jó. Ettem már hasonlót, Spanyolországban, de ott megsütve mint a chips, zacskóból, forrón, az finom volt. Ez gusztustalan. De étel volt, egy reggelinek elment.

Ébredezett a sátras rész is. Este jött egy német rendszámú Land Rover, egy negyven körüli szakállas fickóval. Nem kezdett el sátrat állítani, gondoltam a kocsiban alszik. Hát reggel látom hogy a kocsi mögé, a pázsitra ledobta a hálózsákját, és úgy aludt az Istenke szabad ege alatt. És nyolckor még aludt! Mellettem egy görög rendszámú kocsi állt, egy velem korú pár sátrat vert, és abban horkoltak versenyt. Reggel a férfi ébredt először, köszönt hogy „helló”, én visszaköszöntem hogy „kaliméra”. Na, kikerekedett a szeme, jól megnézett, majd egy pár perc múlva odajött, és megkérdezte honnan jöttem. Mikor megmondtam, akkor széles mosollyal mondta, hogy akkor biztos voltam Görögországban. Biztos. Azóta a párjával együtt mindig intenek köszöntésül.

Tegnap vettem mosóport, úgy gondoltam (jól) hogy reggel még nem sokan zuhanyoznak, és  a fürdőben csaptam egy nagymosást. Kimostam magamról mindent ami koszos volt, kifeszítettem a sátor kötelét a sátor és egy villanyoszlop közé, és kiteregettem. Délután mire visszaértem, minden megszáradt. Olvasgattam, fényképeket rendszereztem, aztán délben felkerekedtem, városnézésre indultam. A Daugava partján kerekeztem végig a Swedbank üveg toronyházáig, ami végig kitűnő tájékozódási pontom volt. A folyón a Krišjāņa Valdemāra híd látványos, fordított Y-ra emlékeztető kábelhídján lehet átkelni, és máris a régi Riga hangulatát és levegőjét szívhatjuk magunkba.

Skandi 349
Esküvői fotózás az üvegtorony tövében.
Skandi 348
Impozáns híd.

Mivel a reggeli hal íze és emléke még a számban, valami ehető ebéd után néztem a hipermarketben. Vettem sült krumplit, meg sült kolbászt, és a parkban egy padon belaktam belőle. Fényképezgettem, céltalanul sétálgattam az Óvárosban. Egy szép, hangulatos, kisvárosias légkörű turista látványosság, rengeteg utcai vendéglátó terasszal, sátras árusokkal, nézelődőkkel, és turistával a világ szinte minden tájáról. Egyedül magyar hangot nem hallottam egyszer sem. A 700 ezres város (a Baltikum legnagyobb városa) történelmét 1201-től számítják, ekkor épült fel a város vára. Kedvező fekvése miatt hamar kereskedő város lett belőle, Volt a Hanza-szövetség tagja, de igen sűrűn gazdát cserélt az évszázadok alatt. Birtokolták németek, lengyelek, oroszok, svédek, igazából 1990-ben lett független állam. Ez a sokszínűség a város építészetén is meglátszik, sokféle stílus ötvöződik a macskaköves utcákat, tereket szegélyező házakon. A legismertebb épülete, jelképe talán a Feketefejűek Háza.  Ez egy 14. századi kereskedőház, amit a második világháborúban földig bombáztak. Újjáépíteni csak 1995-ben sikerült, most eredeti szépségében pompázik.

Skandi 350
Elnöki palota.
Skandi 355
Óváros.
Skandi 359
Élő szobor
Skandi 363
Régen is volt kocsma.
Skandi 364
Korabeli kovács.
Skandi 367
És a műhelye.
Skandi 381
Utcai árusok.
Skandi 382
Macskakő mindenhol.
Skandi 383
Városnézés batárral.
Skandi 384
Nincs tömeg sehol.
Skandi 374
Korok, stílusok.
Skandi 369
A Feketefejűek Háza.
Skandi 370
Majd 700 éves…
Skandi 371
Remekül sikerült a helyreállítás.
Skandi 372
Nem kínai az óra.
Skandi 373
Cizellált díszítés.

Egy téren leültem egy padra, volt wifi, kihasználtam, feltöltöttem, beszélgettem kedvesemmel. Okulva a tegnapi napból most vittem kabátot, de végül nem nyúlt olyan hosszúra a mai nap mint a tegnapi, mikor rájöttem hogy már szinte minden utcában jártam már, hazaindultam. A forgalom a tegnapihoz képest nagyságrenddel kisebb volt. És a hídon átkarikázva hasított belém az elhatározás, holnap tovább indulok. Kicsit feltöltődtem, tisztálkodtam, szedtem egy kis kalóriát magamba, pihentem, megteremtettem a kontaktust, fogalmat alkottam Rigáról, nincs miért maradnom. A holnapi nap már csak a mai ismétlése lenne, és Skandináviába indultam, nem? Akkor meg gyerünk! Na persze a józan megfontolás is: sokkal szívesebben hagyom el a fővárost egy álmos vasárnap reggel, mint egy ideges hétfői csúcsforgalomban.

Skandi 385
Azért egy kis szocreál is maradt…
Skandi 386
Hatalmas parkok.

Vacsorára virslit főztem, volt még Nutella, ittam meleg levest. Összeakasztottam a szerelvényt, reggel sátrat bontok, és irány Amatciems, a lett paradicsom. Nem biztos, hogy be tudok jutni. Aki még nem hallott róla, keressen rá a neten, és nézze meg a róla készült képeket, videót. Én is egy kedves ismerősömtől, Viókától kaptam a filmet és az ötletet, és akkor már tudtam, hogy ezt nekem nem csak látnom kell, hanem az összes létező érzékszervemmel érezni, benne lenni, ha rövid időre is, de a részévé válni. Remélem sikerül. Addig egy film, és alvás. Jó éjt Riga!

27. éjszaka, Lettország Riga. 56°57’21.48” 24°05’04.69”

26-27.