Skandináv kerékpártúra, 23.nap. Litvánia, Anyksciai

Home » Skandináv kerékpártúra, 23.nap. Litvánia, Anyksciai

 509 ember olvasta mar el ezt az írást

Skandináv kerékpártúra, 23.nap. Litvánia, Anyksciai mellett. 2011. május 31.

Május 31. kedd, az utazás 23. napja.

Mikor felébredtem megnéztem a sátorban levő hőmérőt, 36 fokot mutatott. Nem csoda hogy arra ébredtem, hogy beöltözve és a hálózsákban majd meg sülök. Épp rásütött a nap, ami itt a mi időnk szerint 3 óra után már kel, így volt ideje bemelegíteni.

Skandi 295
Napsütéses reggel, gőzfürdő a sátorban.

Spotni-krémet reggeliztem, (az egy apró tengeri hal, de nagyon finom volt) megkávéztam és nekiindultam az újabb napnak. Remekül indult, még mindig az A14-en mentem, sima volt, kevéske forgalom, és nagyon erős déli hátszél. Nagyon haladtam, azt hittem csúcsot döntök. 24 km. után a vezetőm, Eszter leterelt mellékútra, és az álom megszűnt.

Litvániában is megvan az a rossz szokás, hogy az infrastruktúrában a jó, és szép általában a főváros köré központosul, aztán ahogy távolodunk, úgy romlik mindennek a minősége. Hát ez most is így volt, még a békebeli, ki tudja hány éves keskeny, kopott, és kátyús utak jelentették a főutat. (Kint volt a tábla!) Természetesen a domborzatot is mereven követte, néha egy bukkanó után olyan szakadék következett, hogy majdnem sikítottam, mint a hullámvasúton szoktak. A szélességük épp egy autónyi, ha találkozott kettő, akkor poroltak le (szó szerint) a földes padkára.

Na, ez persze adott a napi átlagnak, nagyon sokat gyalogoltam a géppel. Most, mikor egy jó hűvös erdei pihenőben fél hatkor megálltam, 74 km. van a napi számlálón. Útközben a hőségen, és a két nagyobb útba eső településen kívül más érdekes nem történt. Az elsőben, Moletaiban, egy boltban bevásároltam a mai, és holnap reggeli enni- és innivalót, meg persze próbáltam wifit fogni. Tizenegynéhány jött be, mind kulcsos. A szokásos…Itt is érvényesült a kisváros nagy templom jelenség, a Szent Péter-Pál templom fenségesen uralta hófehér tornyaival a zöld tájat.

Skandi 302
Zöld-fehér…

Itt tértem át az addigi 172-es útról a 119-re. Még kihaltabb lett a vidék, csak néha tűnt fel egy-egy szerény kis vidéki tanya.

Skandi 298
Itt a magány valódi.

A tájról nem ömlengek, mert talán már unalmas lehet, de a látvány, a közeg, ami egész nap körülöttem van, tölt fel rendesen. Mivel településsel is alig, így termőfölddel sem találkoztam. Itt az erdő, a vizek, a Természet az úr.

Skandi 297
Vadon.
Skandi 299
Érintetlen természet.
Skandi 301
A víz az úr.

Töltésről jut eszembe! Az egész nap egyetlen felhő nélkül parázsló napnak a napelemeim örültek legjobban, útközben szinte hallottam, ahogy a szilícium, mint egy erőmű nyomatja az elektromosságot az akksikba. Ma telefont is töltöttem, éjjelre felrakom az inverter-re a filmfelvevő akksit, filmet nézek, és mindent bőven ellát a két elem.

Egy kis baleset is becsúszott útközben. Egy pici faluban, megálltam, láttam, hogy kint dolgoznak az egyik házban az udvaron. Vizet szándékoztam kérni az esti főzéshez, errefelé ugyanis benzinkút nincs. Letámasztottam a szerelvényt az útra a jól bevált séma szerint a két külön támasszal, de ahogy elléptem, a bicikli első kereke a poros padkán kicsúszott, az egész az oldalára dőlt, és a fémes pattanásból már tudtam, hogy a bicikli támasza kettétört. Az most nincs. Az utánfutóé sem nagyon szerette a hirtelen rászakadó terhelést, az pedig görbült. Rigában lesz mit csinálni, már van egy pár dolog a szervizlistán.

Fél hétkor 70 km felett voltam, ideje volt táborhelyet keresni. Bár ilyen helyen inkább csak kiválasztani kell a bőséges, jobbnál jobb kínálatból. Egy fenséges, virágszőnyeggel borított fenyőerdő mellett döntöttem. Parkszerű volt, de egy fia embert nem láttam, nem hallottam.

Skandi 305
Ideálisnak tűnik éjszakára.

Egy kis domb oldalába húzódott fel, persze nem toltam fel a szerelvényt, az út szintjében sikerült nagyon kényelmesen befészkelni magamat.

Skandi 303
Enyém az egész!

Számításaim szerint holnapután estefelé átlépek Lettországba, és péntek este szeretnék Rigában lenni. Most az esti szertartások következnek, közben állandó harcot vívok a szúnyogokkal, majd pihenő. Rám fér, ma melós nap volt, sokat kiszedett belőlem. Gyanús ez a két gyönyörű nap, meg a nagyon erős szél, remélem nem valami rossznak az előszele…

23. éjszaka, Anyksciai(Litvánia) mellett, erdőben. 55°30’31.44” 25°08’50.83”

23.