Skandináv kerékpártúra, 67. nap. Norvégia, Narvik. 2011. július 14.
Július 14. csütörtök, 67. napom.
A sátor maradt, de vele a rossz idő is. Én úgy látszik, ezen a kerékpártúrán ilyen 8-10 napos periódusokat fogok ki a rossz idővel. Tényleg kezd a napló is elcsépeltté válni. Ma is ugyanaz a már megszokottá váló napi menetrend zajlott. A bolt, a séta az esőben, a délutáni olvasás, alvás, vacsora, film, alvás. Az időjárás előrejelzés bejött, ma már ötödik napja esik az eső, viharos szél fúj, és a napnak még csak nyomát sem lehet látni, a hőmérséklet 10-12 fok.
Ennek tükrében akadtam ki ma kora délután, mikor sétáltam vissza a belvárosból. Szokás szerint a kikötő felé jöttem. A part és az út mellett van egy óvoda-bölcsőde. Azt már megfigyeltem, hogy edzik rendesen a gyerekeket, lehet akármilyen szél, eshet az eső, kint játszanak az udvaron. Ma, ahogy három hosszú ujjú pólóban, tréning felsőben, és esőkabátban jövök vissza az óvoda mellett, egy anyuka kint áll, (felöltözve) az udvaron egy asztal mellett, az asztalon pedig egy 4 év forma kissrác ül, egy szál bugyiban! Se felső, se zokni, cipő, semmi. Komolyan még nézni is rossz volt. Nem adta jelét hogy fázna, tett-vett, majd egy pillanat alatt leugrott, és szaladgálni kezdett a vizes betonon. Na ezért már elkapta a mama, és visszaültette az asztalra. Ekkor tört csak el a mécses, de nem hiszem, hogy a hideg miatt. Direkt lassítottam, nézelődtem, hátha kiderül mi is ez, de nem. Mikor ráuntam és eljöttem, a mama ott állt, a kisfiú pedig már elcsöndesedve játszott az asztal tetején egy szál bugyiban. Bár lehet, hogy nincsenek olyan sűrűn megfázva…
Még a sétával annyit megoldottam, hogy megint vendégeskedtem a könyvtárban, és sikerült feltölteni azt a keveset, ami mondanivalóm volt írásban és képben. Most a sátorban vagyok, a szél tépázza, az eső dobol a tetején. Vidám! Remélem, holnap el tudok indulni.
67. éjszaka Norvégiában, még mindig Narvikban, a fjord partján. 68°26’53.80″ 17°26’30.62″
