Skandináv kerékpártúra, 64. nap. Norvégia, Narvik. 2011. július 11.
Július 11. hétfő, a 64. napom
Ami a mai unalmas napon a legjobban tetszett: a vihar egész éjjel dühöngött. Szakadt az eső, dörgött, villámlott, és a szél folyamatosan szét akarta szedni a sátrat. Amikor felkeltem, és kinéztem, tejfehér párába rejtőzködött minden a környéken, és nem is esett, hanem a levegő volt maga egy sűrű permet. Csöpögött minden a víztől. És amikor déltájt, még ugyanebben a közegben, beöltözve esőszerelésbe, fejemre húzott csuklyával, felavatva a gumicsizmámat, mentem a könyvtárba, a főtéren bőszen locsolták a virágokat!!
Előtte persze itthon a reggeli szokásos teendők, kicsit megnehezítve az időjárás által. Ugyanis ha a sátor egy pillanatra nyitva marad, a permet rögtön betakar mindent bent is. Most először csináltam egy kicsit fura dolgot, a sátorban főztem a kávét a gázon, sőt, tetéztem azzal, hogy ugyanígy készült még a vacsora is. De nem lett semmi baj.
A bolt volt az első célpont, egy csomó virsli, babkonzerv, kenyér, csoki krém, eperlekvár került a szatyorba. Hazahoztam a cuccot, azután indultam a könyvtárba. Volt üres asztal, és bár a gép, és a programok norvég nyelve kicsit érdekes feladványnak bizonyult, mégis sikerült feltölteni a jó egy hetes elmaradásomat. A képek feltöltését nehezítette, hogy a progi nem reagált a csoportos kijelölésre, így egyenként kellett a saját külső memóriából kijelölgetni, és feltölteni a 200-nál több képet. A falon kint volt a géphasználat szabályzata norvégul, egy valamit értettem meg belőle, a 30 percet. Ez valószínű a használatra szólt, de szerencsém volt, mert pont akkor jött oda a könyvtáros szólni, hogy most már adjam át a helyem, mikor két óra alatt kész lettem mindennel. Holnap azért nem megyek…
Onnan kisétáltam a polgári kikötőbe tájékozódni a Lofoten felé induló esetleges kompjáratokról. Még érkezésem napján a kemping előtt összefutottam egy azonos utat járó holland kerékpáros házaspárral. Megtárgyaltuk az utakat, ők is Lofotenbe készültek, de ők komppal rövidítettek volna, toronyiránt, a vízen keresztül ugyanis szemben itt van a félsziget 3-4 km-re. Ugyanez a pont, közúton kerülővel jó 50 nagyon durva km. Másnap az információs irodában találkoztunk ismét, és csak annyit csíptem el az üdvözlésen kívül, hogy nem akarják elhinni az információs hölgynek, hogy nincs komp Narvikból a túloldalra. Hát én sem nagyon akartam, ezért mentem ki a kikötőbe. És megdöbbentő, de Narvikból nincs polgári hajójárat. Sehová! Se komp, semmi, csak kereskedelmi, és a hatalmas vasérc-szállító forgalom. Csalódás, és tovább kell eszelnem.
Még bolyongtam egyet a városban, bár az idő nem kifejezetten sétára való volt. Bámulatos milyen rövid idő alatt, és milyen szélsőségek közt tud változni! A hőmérséklet egy nap alatt majd húsz fokot esett, kimondottan hideg van, a páratartalom 96%. A telefonom megint nem reagál az érintésre, remélem nem hív senki sem. Azok a helyek ahol tegnapelőtt a kilátókban jártam, egyáltalán nem látszanak, az ötven méter feletti helyek egyszerűen eltűnnek a felhőben. Persze ma is találkoztam rövidnadrágos, pólótrikós emberkékkel. A szomszédjaim reggel a szakadó esőben tábort bontottak, és elmentek, délben a buszpályaudvaron láttam őket beszállni a Kirunai buszra.
Visszajöttem, megebédeltem, és a szokásos, öregemberes szertartás következett: olvasás és alvás. Vagy úgy is nevezhetjük, pihenés. Fél hétkor megfőztem a sátorban a babot virslivel, nagyon jól laktam vele, úgyhogy muszáj volt egy kis levezető sétára menni, csak ide a jacht-kikötőbe. Bár ebben az időben az sem az igazi. Jó lenne már egy kis meleg. Úgy terveztem csütörtökön mikor hulla fáradtan megálltam, hogy 10 napig, vasárnapig nem mozdulok sehová. Töredelmesen bevallom, hogy visszajött a régi betegségem, mehetnékem van. Kezdek unatkozni. Ebben az időben biztos nem indulok neki, de nem valószínű, hogy kivárom a vasárnapot. És még a merre is kérdéses.
Megvolt a két film, 11 óra múlt, benti hőfok 11,2 fok, szerintem legjobb, ha alszok. Jó éjt!
64. éjszaka Norvégiában, Narvikban, a fjord partján. 68°26’53.80″ 17°26’30.62″
