Skandináv kerékpártúra, 136. nap. Dánia, Tingsted. 2011. szeptember 21.
Szeptember 21. szerda, 136. nap
Aranyos! Ahogy lefekvéskor dicsekedtem az egész úton meglevő bicikliúttal, természetesen reggel, ahogy elindultam a kis erdei szállásomról, 200 m után megszűnt a bicikliút!
Nyugis éjszaka volt, annyiból talán nem, hogy végig nagyon fújt a szél, és a fenyves ezt igencsak felerősítette. Plusz, ugye a forgalom, mert az út azért ott volt 5-6 méterre. De azért hogy nem aludtam rosszul, arra bizonyíték a fél kilences ébredés. Gyors reggeli, kávé, pakolás, és start.
Az utat, akik kijelölték, azok a térképre fektettek egy vonalzót Koge és Vordingborn között, és húztak egy egyenest. E mellett épült az út, egy árva kanyar nélkül jó 70 km-en keresztül. Persze ez azt is jelentette, hogy minden kis bukkanóra ez az út fel is kapaszkodott. Na, így is sikerült ma 66 km-t lehúzni, úgy, hogy végig olyan szél fújt szembe, ami csak a tengerről tud fújni. Egyes fölé nem is kellett kapcsolnom.
Ronnede-nél egy kis bevásárlást megejtettem, de gyakorlatilag pihenő nélkül tekertem le a Sjaelland sziget aljáig. Itt egy kb. 5km-es híd visz át a tengeren a másik szigetre, Falsterra, aminek az aljától holnap a kompom indul Rostockba. A hídon megálltam fényképezni, mikor hallottam, hogy megáll mögöttem egy segédmotor. Gondoltam, elfér. De csak búgott, hátrafordultam, hát egy ismerős! Nem nézem vissza most, hogy írtam-e róla, de egy, azt hiszem belga férfi irdatlanul felmálházott segédmotorjával járta be kb. azt az utat, amit én, és pár hónapja, azt hiszem Svédország Lappföldi részén már összefutottunk egy pár ismerkedő szóra.
Most megint taliztunk, és ez azért elég nagy dolog, és véletlen, mert elég nagy utat bejártunk mindketten, ráadásul Ő motorral volt, bár ahogy egyeztettünk, szinte teljesen azonos úton jöttünk. Úgy köszönt el, hogy Rostockban találkozunk, majd elhajtott.
Nem tudom azzal a málhával hogyan jutott idáig, de ahogy elmenőben néztem, pl. három külsőgumit cipelt magával. A hídon, ami igen magasan futott, és közös volt a vasúttal, hihetetlen szél fújt. A túloldalon még ledaráltam kb. 20 km-t, majd egy nagyon csinos kis pihenőben megálltam. Tettem ezt főleg azért, mert elhangzott megint a bűvös harmadik pengés, tehát szerelés várt rám, három küllő cseréje.
Most negyed nyolc van, túl vagyok rajta, a gép összerakva, asztalnál, kényelmesen megvacsoráztam, kimostam egy-két nagyon fontos cuccot, a napló mára kész, még van egy kis energiám, (már az akkuban) lehet, hogy még egy filmre telik. És holnap elbúcsúzom Skandináviától, visszatérek az öreg kontinensre!
136. éjszaka, Dánia, Tingsted, az utolsó Skandináviában. 54°49’27.13” 11°52’06.85”
