Országváltó – Írország 1. rész

Home » Országváltó – Írország 1. rész

 381 ember olvasta mar el ezt az írást

Írország

Írország nevét sokan ismerik, sokféle néven. Például: Smaragd Sziget, a Koboldok Országa, a Szivárvány Föld, a Guinness Hazája, a Whiskey Otthona…. Ki így, ki úgy ismeri. Magáról az országról is sokan sokfélét tudnak. Olykor rosszul.

Próbáljuk meg összeszedni a legfontosabb dolgokat, amit tudni illik, ha Írországba szeretnél költözni.

Nos mielőtt elkezdenénk, játszunk egyet. Benne vagytok? Ha igen, akkor kezdjük el: Tehát üljetek le, kényelmesen helyezkedjetek el, dőljetek hátra, fújjátok ki a levegőt és lazuljatok el…  megvan? Kényelmes? Akkor most csukjátok ökölbe az egyik kezeteket és tegyétek magatok elé. Megvan?…. Most nyújtsátok ki a mutató ujjatokat, nézzétek és koncentráljatok rá erősen. Mehetünk tovább? Most jön a lényeg. Csukjátok be a szemeteket és a képzeljetek magatok elé egy Európa térképet. És most a mutató ujjatokkal próbáljatok rámutatni arra a helyre, ahol szerintetek a következő hely van, ami leginkább a mitikus és misztikus filmekből ismert, és sokak gondolatában egy 19. századi esős, nyirkos és ködös ország ivókkal, és pubokkal teli képében jelenik meg…. Tehát hol van szerintetek egész pontosan Írország? És hogy ezt miért vagyok ennyire kíváncsi? Mert érdekes módon sokan gondolják úgy, hogy Írország valahol a Angliában van…. Mások szerint vagy az Egyesült Királyságban, vagy a UK-ben, esetleg Nagy Britanniában. A megoldás összetett, ám ugyanakkor egyszerű: 

Brit/Észak Atlanti szigetek
A Brit szigetcsoport tagjai, felosztása
  1. Brit szigetek, vagy Észak-atlanti-szigetek
  2. Nagy Britannia, Egyesült Királyság, UK.
  3. Man-sziget, Mann-sziget
  4. Csatorna-szigetek. Guernsey, Jersey és még néhány kisebb sziget tartozik ide.
  5. Ír-sziget. Írország és Észak-Írország
  6. Írország, Republic of Ireland (ROI), Ír köztársaság
  7. Ez egy trükkös rész, mert a politikai zsargonben létezik egy olyan tézis, mely szerint  Nagy-Britannia megnevezéssel Anglia, Skócia és Wales, együttesére utalnak, de nem számolják bele Észak-Írországot.
  8. Észak-Írország
  9. Brit-sziget
  10. Anglia
  11. Skócia
  12. Wales

Tehát ebből az ábrából kell nekünk az Ír köztársaság (Írország, Republic of Ireland – ROI), ami NEM Anglia része, hiszen Anglia is csak egy kis része az Egyesült Királyságnak. Az Ír Köztársaság (Írország) a Brit szigetcsoport nyugati szigetén van együtt Észak-Írországgal, ami viszont már a Egyesült Királyság azaz a UK része….. Igen tudom… kicsit bonyolult… Ezt saját példámból tudom a legjobban, mert amikor először jöttünk autóval Magyarországról Írországba Londonon keresztül, engem frankón meglepett, hogy a La Manche csatorna után ismét hajóra kell szállni, ha át akarunk menni Írországba, és izt a kalandot ITT tudod elovasni.

Valahogy abban a tudatban voltam, hogy Írország valahogy azon a nagy szigeten van, ahol például Anglia és Skócia is, és ezen sziget után már csak az óceán, és utána pedig Amerika van.. Az hogy van közben még egy sziget, …nos az valahogy kimaradt… De láttunk már ilyet… Például Kolumbusz sem azért indult el, hogy felfedezze Amerikát, hanem azért, hogy Indiába menjen…. Az hogy időközben felfedezett egy kontinenst, az inkább csak egyfajta adminisztrációs és navigációs hiba. Ennek igazából azért az is lehet az oka, természetesen az akkori hiányos tudásom mellett, hogy ha megnéztek egy magyar időjárás jelentést, ami európa térképét mutatja, akkor azokon a térképeken jellemzően már nem látszik az Ír sziget. 

Egy pár szót előljáróban: Amikor megérkezünk a szigetre, akkor jellemzően repülővel érkezünk és ugye a fő nemzetközi reptér Írország fővárosa, Dublin külterületén van. Innen akár taxival, akár busszal igazából rövid idő alatt a belvárosban lehet lenni. A  repülőtérről közvetlen helyi busz van akár a Dublini vonatállomásra (Heuston Station), akár a buszállomásra (Conolly), ahol viszont szintén át lehet szállni egy másik kis vonatra ami leginkább egy felszíni metróra hasonlít és a DART néven közlekedik szinte végig a tengerparton Howth és Bray közt. Mind a két végállomásról pompás kiránduló helyeket lehet kisebb gyalogos sétákkal, turákkal megközelíteni. Tehát, ha csak egy pár napos városlátogatásra érkezel, akkor is lesz mit csinálni, és nem csak egy szürke nagyvárost fogsz kapni, aminek az építészete igazából olyan, mint akármelyik angliai, vagy skót közepes méretű városoknak az épületei. Ez valószínűleg azért köszönhető annak is, hogy amig Magyarországon a török csapatok voltak 150 évig, majd a szovjetek is tábort vertek 50 évre, addig Írország területén az angol csapatok ilyen-olyan számítások alapján csekély 800 évig állomásoztak ideiglenesen, így érthető, hogy időközben ezt s azt azért át-átvettek. És még ha az Írek nem is igen szeretik emiatt az angolokat, azért érthető, hogy még mindig sok szállal kötődik a két ország egymáshoz. 

A legfontosabb általános információk Írország wikipédia oldalán megtalálhatóak, és amig azt áttekinted, hallgass meg egy Dublinról szóló “hangos-lap” podcastet:

Na de mit kell tudni, ha Írország lenne az a hely, ahova szeretnél költözni, és ott lakni?

1: A NYELV

Írországban a legelterjedtebb nyelv az angol. Ha ezt a nyelvet beszéled, akkor már remek eséllyel meg tudsz lenni a későbbiekben. Meglepő módon, ha esetleg CSAK ír nyelven beszélsz, az magában megintcsak nem segít, ha nincs mellé angol. Viszont, ha van angol ÉS ír, akkor máris egész jó eséllyel indulhatsz állami, önkormányzati állásokért. Ha nem beszélsz angolul, akkor sincs túl nagy gáz, mert ha beszélsz lengyelül, oroszul, litvánul, akkor még mindig jó eséllyel meg fognak érteni, és találhatsz valamilyen munkát ahol az adott nyelv képviselője lesz majd a managered (főnököd), hiszen a közép és kelet- európaiak szép számmal vannak jelen a munkaerő piacon, de természetesen CSAK például a lengyel nyelv ismeretre alapozni az Írországba költözést, az azért bátor. Ha csak magyarul beszélsz, és úgy szeretnél mindent a nulláról kezdeni, az sem lehetetlen, de nagyon kemény lesz, és dupla kitartás kell hozzá. Sokan megcsinálták már előtted is. Nem lehetetlen, de kemény!

És még csak most kezdődik a trükkös dolog.

Az Írországi mindennapok elindításához 4 fontos dolog kell: Lakás, Munka, PPS szám, Bankszámla.

A probléma, az hogy amíg ebből az egyik hiányzik, addig nehéz megszerezni bármelyik másikat a fennmaradó háromból. Kicsit egyfajta farkába harapó bürokratikus kígyó. Persze ezekre is van megoldás.

2. LAKHATÁS

Írországban igen durva ingatlan HIÁNY van, ami miatt elég vad árak vannak az ingatlan piacon. Amit tudni kell, hogy Írország lakossága kb 5.000.000 fő, tehát egy közel magyarországnyi terület fele annyi lakóval. És ebből is közel 2 millió a főváros (Dublin) vonzáskörzetében lakik. A lakosság többi része pedig:

Mint az a képen látható, az Ír szigeten a 10. legnépesebb település is alig 45.000 fő, még úgy is, ha ebből 5 Észak- Írország területén van. Természetesen a legnépesebb városok a legdrágábbak lakhatás szempontjából, hiszen értelemszerűen több a munkalehetőség is. A legjobb Írországi ingatlan lkereső, (akár vásárlásra, akár bérlésre) a https://www.daft.ie/. Amit tudni kell, hogy pl Dublin körül a 2000 (!) eurós átlag bérleti díj az nem elírás. HA családdal tervezel jönni, akkor ezt érdemes figyelembe venni, amikor még otthon “matekozol”. Amit nem nagyon szoktak megemlíteni, hiszen természetes, az az, hogy 1 hónapi depozit (foglaló) ami extrában be kell fizetni, amit a bérlet lejártakor visszakapsz. Amit szintén nem reklámoznak, az az, hogy mivel durva ingatlanhiány van, a kereslet pedig magas, így szinte mindig kialakul egyfajta árverés az albérletre jelentkezők közt. ilyenkor részben a magasabb ár, részben a jelentkező személye a döntő.

Ami kimondottan hátrány az ingatlan keresésnél:

-írországi munkahely hiánya

-írországi előző landlord (főbérlő/tulaj) referencia hiánya

-állat (kutya, macska, tengerimalac……)

-és ha van gyereked, az sem jó pont a főbérlő szemében….

Éppen ezért egy család esetében érdemes 1 felnőttnek előre jönni, és felderíteni, és addig egy szobácskában is ellakik, miközben felfedezi a környéket, és munkát és lakhelyet keresni, és a család többi része majd a házba jön.  Alternativ, de jól működő dolog, a különböző közösségi platformok “írországi magyarok” csoportjainak követése, ott is szokott lenni kiadó szoba lehetőség, de senki nem fogja hetekig/hónapokig megtartani Neked. Szintén működő dolog a különböző supermarketek, lengyel, litvan, orosz… boltjaiban egy szótárral készülve a faliújság tanulmányozása, mert ott is akadnak hirdetések.

Ennyit a lakáskeresésről.

Vagyis nem…. A következő lépésekhez úgyanis nagyon KELL egy lakcím… akkor is ha nincs. Ha nagyon nincs hol laknod, akkor úgynevezett HOSTELekben, vagy B&B (Bed & Breakfast) helyeken is tudsz kuckózni pár hétig, és ha igazán jó fejek, akkor igazolják, hogy ott laksz, és máris van lakcimed, és már jöhet is a következő mulatság a

3. PPS NUMBER

megszerzése. Ezt a részt ZOLI barátomnak ajánlanam, aki az indulásom elötti este kérdezte meg tőlem miközben átadott egy nagy adag angol nyelvű önéletrajzot, amit el sem tudtam olvasni hiszen nem beszéltem egy picit sem angolul, hogy vajon van-e PPS számom?, merthogy most olvasgatott helyettem (Ő beszélt angolul), és most talált rá erre a fontos információra. Én meg azt sem tudtam, hogy az meg mi az…. Na de ez egy régi történet, még az 2007 es évekből… De most vissza a lényeghez: Ahhoz, hogy Írországban bármit tudj csinálni, és legalizáld magad szükséged van egy úgynevezett PPS számra. Ez a taj-szám, adószám, lakcímkártya, személyi-szám, tb-szám, ilyen-szám, olyan-szám, mindenféle szám egyben. Erről ITT olvashatsz. Ennek a számnak a megszerzésére alap esetben az, hogy be kell menni a helyi “Polgármester Jenő Irodájába,  a Jenőhöz”, azaz a  https://www.citizensinformation.ie/en/ és ott kell kitölteni egy formanyomtatványt, amihez azért legyenek nálad a szeméyes irataid. (Egyébként később bármilyen problémád van, akkor itt érdemes kezdeni a probléma megoldását)  Ha ez esetleg elakadna, akkor mondhatod azt, hogy:

-munkaviszony megkezdéséhez

– az orvosi szolgáltatások igénybevétele érdekében, 

-vezetői engedély igénylése vagy cseréje érdekében,

-egyéni vállalkozás indításához kell…… ilyenkor már jellemzően beindul a folyamat.

Az utóbbi idők vívmánya, hogy már kártya formátumban kapod, nem pedig egy A/4-es papíron, mint még nem is olyan rég, és így fog kinézni (természetesen a saját neveddel, és fényképeddel) 

Most már semmi akadálya annak, hogy meglegyen a 

4. BANKSZÁMLA

nyitás. Ehhez tetszőlegesen választasz egy bankot, és nyitsz egy számlát, a neked tetsző (felajánlott) konstrukciókkal. Ehhez mindenképp kell a lakcím és a PPS szám, útlevél, telefonszám……ilyesmi. Nem igazán lehet megkerülni (főleg eleinte), mert az írországi cégek nem nagyon szeretnek külföldi számlára munkabért utalni… (legalábbis ez az én tapasztalatom).,

És máris minden megvan ahhoz, hogy a következő lépést megtegyük, ami a 

5: MUNKA-KERESÉS

…..Innen fogjuk folytatni a második résszel, hogy ne legyen olyan túl hossszú. És, hogy biztos ne maradjatok le, kövessetek bármilyen paltformon, mitöbb, az lenne ám igazán nagy segítség, ha meg is osztanátok a Nektek tetsző tartalmakat a barátokkal, ismerősökkel..

Ha tetszik az oldal, és szeretnéd a Facebookon is követni a történeteket, akkor kövesd az oldalunkat. Ha a Világcsavargók Facebook csoportothoz csatlakozol, akkor a tervek szerint bármilyen utazással és célállomással kapcsolatos kérdésedre megpróbálunk a csoporttagok segítségével, a lehető legpontosabban válaszolni.

Ez a Facebook oldalunk, ahol követheted a weboldalt

Ez a Facebook csoportunk, ahol a lehetőségek szerint a csoporttagok segítségével megpróbálunk a különböző helyekhez tanácsokat, ötleteket adni. Itt pedig a mindenki által jól ismert képeslapok mintájára készitett hallgatható képeslapok, VilágCsavargó HANGOS-LAP-okat hallgathatsz,

Iratkozz fel hírlevelünkre, ahol CSAK az oldalon megjelenő írásokról fogsz értesítést kapni, így elsőként olvashatod a legfrissebb élményeket.

Kezdőkép: https://theworldpursuit.com/best-castles-in-ireland/