Skandináv kerékpártúra, 53. nap. Finnország, Rovaniemi. 2011. június 30.
Június 30. csütörtök, 53. nap
Ma fogytak el a látni valók! Amilyen jól éreztem magam itt ebben a hangulatos és barátságos kisvárosban, olyan hirtelen jön az érzés: menni kell tovább! Bár ez mindig így van, egy pillanat alatt ugrik be: szép és jó, de elég volt, mert vár a talán még szebb és jobb.
Reggel megint sikerült 9-ig belehúzni az alvásba, már megszoktam a környezet zajait. 31 fok volt a sátorban mikor felébredtem, odakint pedig felhőtlen kék ég, ragyogó napsütés. Reggeli, kávézás, és indultam a piacra. A vasútállomás közelében van a piactér, 10 perc kényelmes séta. Kicsi csalódás volt, az első pillanatban mintha a szegedi Cserepes sorra értem volna. Én imádom a piacokat, minden idegen városban az egyik kedvenc helyem, (a temetők mellett) és kötelező látnivalóm. Az ezerszínű, a helyre jellemző kínálat, az ismeretlen zöldségek, gyümölcsök, halak, vagy az ismertek meglepő formái, a hihetetlen változatosság, és maga a hangulat, ami elvarázsol, és néha órákat tudok bolyongani és nézelődni, fényképezni és kóstolni egy-egy új helyen. Hát ez nem az volt. Főleg ruhaneműből állt a kínálat, egy-két pecsenyesütő, pár virágárus, cukorkás stand, használt műszaki cikkek. Gyorsan tovább is álltam.
Olvastam a Wikitravelen hogy az Egyetem étkezdéjében olcsón lehet ebédelni, a közelben voltam, hát megnézem. Átalakítás miatt zárva. Igaz, nyári szünet is van. Még nem láttam a stadiont, azt is útba ejtettem, egy kedves kis sportpálya, kb. 4-5 ezres befogadóképességgel. Az áruházban egy kis bevásárlás következett, ebédre 6 tojásból készült a rántotta, és a tovább indulásra is gondolni kellett, bizonytalan hogy lesz majd vásárlási lehetőség útközben.
Visszatérve a Rovaniemi támaszpontomra az eddig felvett több mint két óra filmet akartam elmenteni a laptopra, hát nem sikerült, azért annyi károsodás csak érte a nedvességtől, hogy egyelőre a kazettát nem tudja visszacsévélni az elejére. Minden funkció jó, csak az az egy nem ami a mentéshez kellene. Hej-hej Murphy……!
Azzal tegnap el is felejtettem eldicsekedni, hogy viszont a halott telefont felélesztettem. Izgatott, hogy a finn internet alól kikerülve hogy tudom tartani a kapcsolatot telefon hiányában az otthoniakkal. Tegnap délelőtt aztán kiültem a kikötőbe az asztalhoz, magammal vittem az egyetlen alkalmasnak tűnő célszerszámot, a 32 centis vadásztőrömet, és nekiestem a Samsung Galaxy 3 szétszedésének. Ha ezt, egy magára valamit is adó, de gyenge szívű telefonműszerész látta volna, hát végzetes lehetett volna számára. De aki mer, az nyer, egy óra múlva a teló feléledt. Beismerem, soha nem lesz már olyan, mint régen volt, ( a finommechanikai műszerem egy kis pusztítást vitt véghez a hajszálvékony drótok, nyomtatott panelek közt) de telefonálni, SMS-ezni lehet vele, és nem tudom hogy, de az érintőképernyőt is megcsináltam. Mindig tudtam, hogy a tudás hatalom!
Azért az útra feltöltöttem az akkukat, felvenni még tud a kamera, majd a sátorban neki kezdtem Durrell egyik könyvének. Aminek természetesen édesded alvás lett a vége, de így is szándékoztam, sziesztát tartani. Ébredés után még az Artikum mögötti kis botanikus kertben sétálgattam Maga az épület Finnország egyik legjobb múzeuma es kutatási központja, fő témája az élet kialakulása es alkalmazkodása Lappföldön és az Északi-sarkon, a körülötte levő gondozott kis kertben pedig a táj jellegzetes növényvilágának a gyűjteménye található, magyarázó táblákkal segítve a megismerést.
Hét óra körül kivonultam a szokott kis padomra a partra, és kezdődött a naplóírás, (amit most a sátorban fejezek be), képek feltöltése, Skype beszélgetések. Ma is voltak érdeklődők, sőt, egy helyi TV stáb is engedélyt kért, hogy egy pár másodperces videót készítsen rólam, és a felszerelésről. Valószínű a zajló fesztivállal összefüggésben csináltak pillanatképeket az ez alkalomból a városba érkező őrültekről, és csodabogarakról. Mindegy, itt sem sok ismerősöm él….
A sátorban most, így a negyedik napon már elég kaotikus az állapot, rendről már nem lehet beszélni, úgyhogy reggel korán kelek, idő kell az útra becsomagoláshoz. Ennek szellemében ma az egy kis film után szeretnék legkésőbb éjfélig elpihenni. Szép volt ez a pár nap!
53. éjszaka, Finnország, Lappföld, Rovaniemi egyik parkjában, vadkemping. 66°30’14.34” 25°44’37.15”
