Skandináv kerékpártúra, 145. nap. Csehország, Luštěnice .

Home » Skandináv kerékpártúra, 145. nap. Csehország, Luštěnice .

Loading

Skandináv kerékpártúra, 145. nap. Csehország, Luštěnice . 2011. szeptember 30.

Szeptember 30. péntek, a 145. nap

Nem lőttek rám! Viszont tényleg jó hideg volt. Reggel már hét előtt kivetett a sátor, még épp hogy kelt fel a nap, már készülődtem. Amitől tartottam, az a jó kis emelkedő, ott állt előttem. És még utána sok másik. Lehet, hogy hihetetlen lesz, amit leírok, de így volt, és ebből látszik, hogy ismeretlen terepen nagyon nehéz még csak hozzávetőleges haladási tervet is csinálni. Az első három órában, tehát fél kilenctől fél 12-ig, haladtam 8 km-t. Akkor álltam meg először pihenni, mert már azt hittem kiköpöm a tüdőmet, és szomorúan állapítottam meg, hogy jó, ha ma meglesz a harminc  kilométer.

DSCF3737
DSCF3738

Aztán a következő hat órában, tehát durván fél hatig, jöttem még 81-et. Úgyhogy a mai teljesítmény egy remek 89 km lett. Feljutottam egy 5-600 méter magas fennsíkra, ami viszont tükör sima volt, mint a spanyol meseta. És én száguldottam! Keresztül falvakon, két nagyobb városon, mindkettőben csak 10-10 percre álltam meg, szusszanni. Az első Ceska Lipa volt, a második a Skoda-város, Mlada Boleslav. Az utóbbi volt a nagyobb csalódás, részint mert a városon belül a terepviszonyok igen zordak voltak, de nem is ezért nem tetszett, hanem mert az egész város olyan képet sugárzott, mintha jó évtizedekkel ezelőtt megállt volna az idő. Csak éppen az enyészet dolgozott szorgalmasan. Ez látszott a házak külsején, az utak minőségén, általában mindenen. A domb tetején levő Óvárosba technikai okok miatt ugye nem mentem, de ahol átszeltem a várost, ezt láttam.

DSCF3739
DSCF3741
DSCF3742
DSCF3743
DSCF3745
DSCF3746
DSCF3747
DSCF3748

A kis pihenő után jöttem is tovább, ekkor már a pihenő helyet keresve, de csak falvak egymás után, közte meg hatalmas termőföldek. Azt megfigyeltem, illetve megéreztem, hogy a legnagyobb részükbe a földeknek káposzta volt vetve. Jellegzetes szaggal! Végül, mivel már tényleg fáradt voltam, az egyik faluban, név szerint Lustenicében gondoltam egyet, és a központban bekanyarodtam a benzinkút mögé, egy szépen nyírt füves területre, és itt sátraztam le. Az itt lakók kicsit furcsán nézegettek, de mindnek köszöntem, odaintegettem, visszaintettek, és rám hagyták a dolgot. Reggelig zavarok csak, kérem! A vacsorán túl vagyok, sötétedik, egy kis olvasás, és holnapra hasonló szép utat kívánok magamnak! Egy veszteség, meg kellett, hogy váljak a jó kis szandálomtól, ugyanis annyira elkopott a talpa, hogy szinte már a földön jártam, mindenesetre, ha ráálltam egy papír tízkoronásra, meg tudtam mondani, hogy fej vagy írás. Kár érte, nyugodjék békében ott az erdőben!

DSCF3749

145. éjszaka Csehországban, Lustenicében.  50°19’12.06” 14°56’28.66”

145.