Skandináv kerékpártúra, 124. nap. Svédország, Flen közelében. 2011.szeptember 9.
Szeptember 9. péntek, a 124. nap
Az időjárás ma éjszaka sem hazudtolta meg őszi mivoltát, természetesen esett. Reggel vizes csomagolás, egy bőséges reggeli, meleg kávé, és a kabát-kesztyű eltúlzott óvatosságával indultam neki az útnak. Nagy feladat várt rám, úgy eljutni Stockholm alá, és elindulni nyugat, Katrienholm, Norrköping felé, hogy minél jobban kikerüljem a nagyvárosi forgalmat, amit tapasztalataim szerint nagyon sok helyt bonyolít útépítés, és amire a 2011-es GPS térkép sincs felkészülve.
Jogos volt a félelmem, mert meglehetősen kemény és izgalmas volt a kivezető út. Nem akarom most részletezni hány három-négy számjegyű útra terelt Eszter, hányszor futottam lyukra, és hány autópálya feljárójáról fordultam vissza a kerékpárt kitiltó tábla miatt, de izgalmas út volt. Főleg a délelőtti pár óra. Szerencsére az idő kegyes volt, kitisztult, sőt, még néha a nap is sütött, így a kabáttól-kesztyűtől elég gyorsan megváltam.
A 225ös, 226-oson Huddinge és Tumba elővárosok feltűnte már adott némi reményt, majd mikor sikerült kikeverednem a Södertäljet elkerülő apró szervizutacskákról, és rátérhettem az 57-es út megnyugtatóan széles útpadkájára, megnyugodtam. Nem hiába nem szeretem én a nagy-, főleg a fővárosokat. Már így biciklivel! Tó tót követett, azért ez a rész is bátran pályázhat az ezer-tó vidéke címre. Kicsit elszomorított, hogy a táj megint hepehupássá változott, megszűntek a nagy, kiterjedt síkságok, megint erdős dombok között vezetett az út, panoráma nélkül, csak a közvetlen előttem és mellettem levő egy-két száz métert láttam.
Vasútvonalakat kereszteztünk, itt a főváros körzetében még elég sok irányból futnak be a sínek, ez persze mindig egy-egy felüljáró megmászását jelentette. Hidakból amúgy sem volt hiány, a tavakat is nagyon sok helyen rövidebbek-hosszabbak ívelték át. Ezek a tavak valószínű egy rendszert alkotnak, és összeköttetésben vannak egymással, mert volt felnyitható híd is útközben, és volt, amelyiknek igen magas volt az íve, mindkét formula nagyobb hajók közlekedését is feltételezi.
Az útba eső településeken szinte mindenhol volt kikötő, apró jachtok százaival. Halászhajót itt nem láttam. Volt viszont itt is úton-útfélen golfpálya. Meglehetősen népszerű sport itt a golf, olyannyira, hogy ha jól emlékszem Fagersta város határában láttam egy nagy telepet, egy autószalont, aminek az érdekessége volt, hogy csak golf-kocsikat árusítottak. De abból, ha saccolni lehet, volt vagy ezer darab a telepen, nyitott, zárt, olcsó, luxus, tehát aki keresett az itt talált is.
Egy csöndes kis pihenőben a változatosság kedvéért dzsemet ebédeltem, majd tekertem tovább elég jól haladtam, de megálljt kellett parancsolnom korán magamnak, mert bár nem dicsekedtem vele, de az út közben, mióta a svédeknél tekerek, azért hallatszott egyszer-kétszer az a fenyegető pendülés, ami a szívembe facsar, mert azt jelenti, hogy megint kitört egy küllő. Na, most, konkrétan ma délelőtt hallatszott az a kritikus harmadik, ami számomra azt jelentette, hogy nem érdemes tovább kísérteni a sorsot, és kockáztatni egy nagyobb bajt, hanem cserélni kell őket.
Valahol Björnlunda körül vagyok most, egy tóparti kis kiállóban, itt ejtettem meg a soros szerelést. Van szerencsére asztal-pad, és az idő is jó (volt, míg szereltem), így egy bő óra alatt kész lettem. Elég nagy forgalom van a megállóban, többen láthatóan zokon vették, hogy az egyetlen asztalt én szereléshez használom (tőlük bocs) így sátrat már nem az asztal mellett vertem, hanem kicsit távolabb, egy nagy fa mellett. Van egy kávézó nem messze, ami bár már bezárt, de az udvarán volt egy kézmosó csap. Most az előbb oda indultam kezet mosni, mikor a hirtelen befeketedő égből villámok és mennydörgés kíséretében egy hatalmas zápor szakadt a nyakamba.
Villámgyorsan visszafordultam, a kézmosás egyelőre elmaradt, de ötven méteren is sikerült rendesen eláznom. Most ömlik az égi áldás, csapkod az istennyila, és ráadásul pont itt a nagyon közelben, remélem a netbook nem vonzza a villámokat. Korán sötétedik, így, hogy esik még korábban. Most háromnegyed nyolc és szinte fekete éjszaka van, azt hiszem még egy kis Merle olvasás, és legjobb lesz, ha alszok.
124. éjszaka egy mesebeli tóparton. 59°12’16.50” 16°49’41.81”
