Skandináv kerékpártúra, 121. nap. Svédország, Bålsta.

Home » Skandináv kerékpártúra, 121. nap. Svédország, Bålsta.

 515 ember olvasta mar el ezt az írást

Skandináv kerékpártúra, 121. nap. Svédország, Bålsta. 2011. szeptember 6.

 Szeptember 6. kedd. A 121. napom

Egész éjjel esett. Reggel megint abban a szerencsében volt részem, hogy mindent vízben, és vizesen csomagolhattam el, de a néha kivillanó kékség tulajdonképpen nem ígért rossz időt. Pakolás közben, mivel nem messze mellettem egy gyalogösvény vezetett, amit így reggelente a jelek szerint kocogásra és kutyasétáltatásra használnak a helybeliek, többen beszédbe is elegyedtek velem, az utamról kérdeztek.

Fél 10-kor kanyarodtam vissza a 66-ra, és már napsütésben, kellemes úton haladhattam. 22 km után egy nagyvárosba, Västerasba értem. Itt a város szélén rögtön egy nagy üzletközpontba botlottam, ahol meg is álltam, gondolva hogy ekkora helyen csak tudok vizet vételezni, tisztálkodni. Volt is egy mellékhelyiség, ami jó helyi szokás szerint a legmodernebb beléptető rendszerrel működött, és pénzre nyílt. Volt apróm, rászántam az öt koronát. Megmosdottam, megborotválkoztam, és megmostam a cipőmet. Itt vettem észre, hogy az éjszakai pihenőhelyemről, onnan ahol a kutyákat is sétáltatták, az egyik kutyustól egy hatalmas adag bűzlő emléket hoztam magammal a cipőmön. Na, hátha szerencsém lesz! Vettem vizet, az üzletben ebédre egy kis piskóta tekercset meg gyümölcsös joghurtot, és már indultam is tovább.

Skandi 497

Jó Szeged nagyságú településen karikáztam keresztül, bár a nagyságát inkább csak a sok hozzácsatlakozó előváros adta. Lakótelepek, nagyüzemek váltogatták egymást az út mellett, és mindenütt hatalmas parkok. A centrum a közös vasút és buszpályaudvar mellett volt, itt, bízva a szabad internetben, megálltam. Net nem volt, viszont ha már leparkoltam, sétáltam is egyet. Elegáns üzletek a szép kis sétálóutcán, rengeteg irodaház, sőt, még egy felhőkarcolót utánzó toronyház is akadt. Talán, legalább is nekem úgy tűnt, szórakozóhelyből, étteremből, kávézóból volt nagyon kevés. Nem mintha ilyen irányú terveim lettek volna…

Itt már igazi autópályává vált az Oslóbol jövő E18-as, ennek az elterelő, vagy ős-útján vezetett az én utam, az E18ö-n. Nem tudom hogy az ö mit jelent a névben, de egy jó minőségű, szinte forgalom mentes út vitt Enköpingig. Út közben egy kis pihenő padján megálltam, és megebédeltem. Ebben a kisebb városkában is nézelődtem egyet, ez olyan 20 ezres település volt, földszintes házakkal, apró központtal, és kétvágányú vasútállomással.

Az állomás előtti téren rápróbáltam, és fogtam egy wifit, igaz fizetős volt, utalni kellett, de jó térerővel és megfelelő sebességgel, így 30 kr-ért fel tudtam rakni az eddig elmaradt naplót és fényképeket, leveleztem, a Skypet is sikerült használnom, bár most a végére az akkumulátor merült le.

Összepakoltam, és mivel még szépen sütött a nap, és éreztem magamban erőt, tovább támadtam a fővárost a 263-as úton. Az út mellett itt már nagyobb gazdaságok foglalták el a helyet az erdőtől, szántóföldek, learatott gabonatáblák fogták közre a jó évekről tanúskodó takaros tanyákat. Kicsit megint fárasztóbbá vált az út, közeledett Bålstahoz, még egy városba nem akartam ma már bemenni, így pihenőt kerestem éjszakára. Mivel az út meglehetősen csendes, nem kellett túl távol húzódnom tőle. Bár nehezítette a helyzetet, hogy a farmos, a földek és a legelők mind be vannak kerítve, de nem is lett volna kedvem egy bikalegelőn éjszakázni. Így végül egy közvetlen az út melletti kis beszögellésben parkoltam le, szorosan a kerítés mellett.

A szél az úgy látom, megmarad éjszakára, de sajnos hoz is, még pedig súlyos, fekete felhőket. Hát pedig nem hiányzik az eső! Filmezésre ma már nem futja az energiából, olvasok egy jót, aztán alvás!

121.éjszaka Bålsta előtt, a fák között. 59°35’27.27” 17°30’58.34”

121.