Skandináv kerékpártúra, 106. nap. Norvégia, Midtskogen.

Home » Skandináv kerékpártúra, 106. nap. Norvégia, Midtskogen.

Loading

Skandináv kerékpártúra, 106. nap. Norvégia, Midtskogen. 2011. augusztus 22.

Augusztus 22. hétfő, 106. nap

Hát most az egyszer végre bejött a dolog! Fél nyolckor határoztam el, hogy veszem a bátorságot, és kinézek. Sűrű, tejfehér köd! Na, de legalább nem esik, vigasztaltam magam, és átöltöztem az éjszakaiból „munkaruhába”. Mire ezzel végeztem, a köd felszállt, fölötte bárányfelhős kék ég, és a napocska ezerrel sütött. Hurrá! Szerintem az időjárás felelős úgy volt vele, hogy ezt a csökönyös magyart úgysem lehet megtörni, akkor legalább a többi normális norvég emberrel ne szúrjunk ki. És adott jó időt.

Így ki tudtam ülni, és kényelmesen, asztalnál-padon megreggeliztem, megkávéztam, beszedtem a vitaminjaimat, majd szét a szerelvényt. A bicikli fejre állt, kiszedtem a hátsó kereket, a felnit legumiztam, és kicseréltem két küllőt. Nem akarok nagyzolni, hogy ez annyi időbe telt, ameddig ezt leírtam, de tényleg kezdek profi szerelővé válni, úgyhogy nem vagyok kétségbe esve, mikor hazaérek, biztos kapok munkát. Ha másban nem, a szerelő-szakmában.

Skandi 338

Azt még nem tudom, hogy mennyire lehet egy küllő gagyi, vagy profi. Mindenesetre gyanús hogy otthon a Mérey utcában az útra vásárolt tartalék küllőjeim egy-két nap alatt pattannak el. Így hazáig még elég sokat fogok szerelni, vagy pedig veszek útközben valami tényleg tartósat. Az a baj, hogy minden ilyen csere után újra kell centrírozni a kereket, na, az viszont már eléggé időrabló dolog.

Azért kész lett, összepakoltam, sok minden még reggel is vizes volt, ezekben a percekben próbálom kiszárítani amit lehet. A sátor alja következetesen szívja föl a vizet, ahova súly kerül, mint pl. egy fekvő emberi test, ott szó szerint az aljnövényzetből, a vizes fűből felszívja a nedvességet, így feküdtem reggel is egy tócsa közepén.

Fél 11-kor sikerült elindulni, ragyogó időben, remek útviszonyok között. Megint bebizonyosodott, hogy egy egyszerű napsütés mennyire kedélyjavító tud lenni. Egy menetben, fütyörészve tekertem le 20 km-t, mikor egy kisvároshoz, Rena-hoz érkeztem, és bár a főút elkerüli, azért ráláttam a lényegre, az üzletközpont reklámjára, és már kanyarodtam is be. Természetesen kihasználtam a lehetőséget a forró vizes tisztálkodásra, és meg is borotválkoztam.

Szolid bevásárlás két napra, bár itt, Oslóhoz közeledve sűrűsödnek a települések, és a beszerzési lehetőségek. Már út közben feltűnt, hogy reggel óta nagyon sok katonai járművel találkozom, és többször szállt fel és le a közelben, a fejem fölött alacsonyan elhúzva a hatalmas C130-as szállítógép. Valószínű Elverum környékén van nagy katonai bázis. Na, a bevásárlók közt is sok katona volt, és mikor pakoltam be a cuccokat a kocsiba, egy csinos és kedves katonalány élénk érdeklődéssel nézegette, és közelebb jött, várta a többieket. Megkérdezte honnan jöttem, és mikor mondtam, hogy honnan, elkezdett nevetni, és rámutatott nyolcvan kilós büszkeségemre, és megkérdezte, hogy ezzel? (teljesen ugyan az a reakció volt, mint Tallinban a kompjegy vásárlásakor a pénztáros hölgynél) És mikor mondtam, hogy ezzel, és az útvonalat is kitárgyaltuk, rövid véleménye csak ennyi volt: Te őrült vagy! Most cáfoljam meg? Mit vitatkozzak, lehet, hogy igaza van.

Skandi 340

Elköszöntünk, jó utat kívánt, majd kb. egy kilométerrel odébb utolért egy katonai konvoj, és mind a négy kocsi hatalmas dudálással, integetéssel előzött le, a másodikat vezette a katonalány, szerintem elmesélte a többieknek hogy kivel is találkozott. Még egy húszast letekertem ezen a könnyű úton, illetve annyi megállás volt, hogy egy mintaszerűen felszerelt pihenőben megebédeltem, és pár percet megpihentem. Itt is odajött egy érdeklődő, körbenézett, én pedig kihasználtam az alkalmat, és megkérdeztem tőle hogy mit jelent angolul az a felirat, amit már több helyen is láttam, és csak reméltem, hogy jól értelmezem, az hogy „Rent vann”. Szerencsém van. Tényleg azt jelenti, amit reméltem, hogy ivóvíz!

Feltankoltam, majd egy menetben begurultam Elverumba. Illetve érintettem a városka szélét, ugyanis a főút egyesült a 24-es úttal és elkanyarodott, a „Sentrum”-ba, a központba pedig egy másik kis út vitt be. Nem láttam értelmét bemenni, viszont mivel a kereszteződésben benzinkút, vendéglő és más hasonló kiszolgáló létesítmények voltak, rápróbáltam a netre. Sikerrel jártam, és öt nap után fel tudtam tölteni a naplót, elintéztem a levelezésemet. Fényképeket most nem raktam fel, mert a tárhely határai miatt előbb a nagyon régiekből törölni kellene, mivel a 100% kihasználtság közelében járok. Ez viszont elég lassú volt ehhez, és az akkut is kímélni akartam, hagy szedje össze magát ebben az ajándék napsütésben.

Skandi 339

A városka valószínű egy gödörben fekszik, mert amilyen könnyen begurultam, olyan keservesen kapaszkodtam ki belőle. 10 km kemény emelkedő következett, ebből csak az első másfél volt bicikliút, a többi megint a szokásos keskeny padka, eszméletlenül megerősödő forgalom mellett. Megnéztem a térképen, itt közös a 3-as és a 24-es út egy szakasza, és a 24-es visz Hamarba, ami megint egy fjord parti kikötő. És ahova én nem megyek, mivel én a 3-ason maradok a főváros felé.

Tudtam, és vártam a pihenőt, ami 10 km után következett, egy nagy területen fekvő, az útfenntartók műhellyel, garázsokkal ellátott irodaépületét is magában foglaló létesítmény. Van itt tengelysúly ellenőrző mérleg, különböző útjavító-karbantartó szerkezetek, és mögötte, egy jótékony zajfogó töltéssel elválasztva a szokásos színvonalú pihenő. Gyorsan megnéztem a két órát, bár még csak háromnegyed öt volt, de a mai 50 km-t elegendőnek találtam, és megálltam estére. Rögtön kiteregettem mindent, ami vizes, a jótékony napra bízva a szárítást, abban a reményben, hogy holnap nem ázik el minden újra.

Skandi 341

Most kicsit feltámadt a szél, az is szárít, az ég még tiszta, töltődnek az akksik, én kényelmesen megvacsorázok, és ma egy hosszabb este lesz, hisz még korán van, olvasok, és filmezek. Osló alig több mint 100 km. Majdnem azt írtam, hogy ezt sem gondoltam volna, amikor Narvikban 1500 km volt az elindulásomkor. Félelmetes! Még visszagondolni is arra, hogy mi minden fért bele ebbe a jóval több, mint ezer km-be. Bár, még oda kell érni….

Skandi 342

106. éjszaka, Midtskogen előtt, egy csöndes autóspihenőben. 60°51’30.37″ 11°24’00.72

106.