És itt vannak az 50 órás (!) napok is. (Boldog Új Évet)
Nyugiság van, meg lazaság. Ez nem egy tudományos-fantasztikus (sci-fi) írás a jövőből, hanem egy tudományokon alapuló fantasztikusan jó írás, az idő rövid történetéről, arról, hogy milyen év van most, és arról, hogy az 50 órás napok miatt, egyszerre van a Földön akár 3 különböző, egymást követő nap, mondjuk péntek-szombat-vasárnap.
Például így lehet utazni az időben is, vasárnapból vissza a péntekbe, majd onnan egyből a hétfőbe. De ne szaladjunk ennyire előre!
Az évnek ezen napján rendszerint visszatekintünk az évre és értékeljük azt. A tavalyi évet (2020) szerintem nagyjából mindenki egyformán értékeli. Nagyjából, mint egy elszakadt csokipapír, benne egy lejárt szavidejű, romlott húsvéti csoki-nyuszi, amit ráadásul a radiátorra tettek, ezért el is olvadt. Lehet, hogy szép volt eredetileg, de már nem büszkélkedünk vele. Na de ennek fényében új lendülettel várjuk a következő új évet, amelyik a ………. Naaaaa ne szaladjunk ennyire előre, hogy csak úgy dobálózunk a számokkal, és önkényesen kitaláljuk, hogy például 2021, mert napjaink P.C. (politically correct) világában nem lehet ezt ennyire egységesen meghatározni, és eldönteni. Ugyanis ez az időszámitásosdi a Föld más és más pontjain teljesen más időben kezdődött, így valahol még csak 109 van, de van ahol már 5780-at írunk.
Körülbelül 30 féle naptár létezik, vannak, amelyek időszámítása párhuzamosan fut a többivel, van, amelyik gyorsabb, van, ami rövidebb, és az a hosszúságuk is különböző.
Emlékszünk még például arra a zűrzavarra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat valahogy mindig november 7.-én ünnepeltük? Vagy manapság, amikor a litván, orosz kollégák januárban karácsonyoznak? Ezek is a különböző naptárak használatából adódnak.
Tehát milyen év van ma?
-Európa: A Gergely-naptár: Boldog Új Évet 2021:
a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb. Eszerint az időszámítás kezdete Krisztus születéséhez igazodik, egyebekben a julián naptár kis módosítása.
-Oroszország: A julián naptár: Boldog Új Évet 2020:
egy Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli naptáraknál, így a rómainál is. A 2 naptár közötti különbség ma 13 nap, és 400 évenként 3 nappal nő.
-Izrael: A zsidó naptár: Boldog Új Évet 5781:
más néven zsinagógai vagy héber naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki. Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt.
-Kína: A kínai naptár: Boldog Új Évet 4705:
A hagyományok szerint naptárt valamilyen formában már öt évezrede használnak. Régészeti maradványok három és fél évezredes használatra találtak jeleket. Úgy gondolják, ha folyamatosan számoznák az éveket, most korszaktól függően 4705, 4706 vagy 4645 lenne. A legtöbb kelet-ázsiai országban a mindennapi tevékenységekhez ma már a Gergely-naptárt használják, de a hagyományos kelet-ázsiai ünnepek pontos idejének meghatározásához ma is a kínai naptárat használják. Ilyen ünnep például a kínai újév, (春节 vagy tavaszi fesztivál is.
-Szaúd-Arábia: Muszlim naptár: Boldog Új Évet 1442:
Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete. Az iszlám időszámítás a hidzsráról kapta a nevét, amelynek jelentése: Mohamed próféta kivándorlása, áttelepülése, (helytelenül “futása”) Mekkából Medinába.
-Thaiföld: Thaiföld a buddhista holdnaptár: Boldog Új Évet 2564:
Hivatalosan Thaiföld a buddhista holdnaptár szerint él, amelyben a kronológia attól a pillanattól indul, hogy Buddha elérte a Nirvánát.
-Etiópia: Az etióp naptár: Boldog Új Évet 2013:
az évet 13 hónapra osztja. Ezek közül 12 hónap 30 napos, a 13. hónap 5 vagy (szökőév esetén) 6 napot tartalmaz. Az etióp újév szeptember 11-én kezdődik (szökőévben 12-én). Az újév egy három hónapos, felhős, ködös, esős évszak után következik. Szeptemberben jön a napsütés és a virágok virágzása. Ekkor kezdődik az iskola. Az újév ünnepének neve enkutatash („az új év kezdete”).
Az etióp naptár a Gergely-naptártól 7 vagy 8 évvel van lemaradva. A hétéves különbség szeptembertől decemberig áll fenn, a nyolcéves különbség januártól augusztusig.
-India: Panchanga: Boldog Új Évet 2077
Néhányan Krisna halálának dátumától (Kr. E. 3102) kezdik az időrendet; mások Vikram hatalomra kerülésétől az 57-es évig datálják; egy harmadik csoport a buddhista naptár szerint kezdi az időrendet Gautam Buddha halálának dátumától (Kr. u. 543).
-Észak-Korea: A Dzsucse-naptár: Boldog Új Évet 110:
más néven észak-koreai naptár az elsődleges időszámítás Észak-Koreában. Használják természetesen a Gergely-naptárat is, de csak másodlagosan.
A naptárat 1997. július 8-án, Kim Ir Szen halálának harmadik évfordulóján vezette be Kim Dzsongil észak-koreai vezető. Kim Ir Szen születési éve, 1912 az első év. Innen számítják a Dzsucse-naptárat. Nem létezik 0. év. Az évszámon kívül semmiben sem tér el a Gergely-naptártól, hónapjai és napjai azonosak. Kiszámításához egyszerűen ki kell vonni az évszámból 1911-et.
-Aszték/Maja naptár: Boldog Új Évet ….12 virág, 1 sárkány, 9 házikó
A közép-amerikai civilizációk jellegzetessége és praktikuma, hogy különböző célokra különböző naptárakat dolgoztak ki. Ezekből az aztékoknál a három legfontosabb a rituális naptár, az éves naptár és az 52 éves körnaptár. Ezzel kapcsolatban azért pár éve volt nagy pánik, mert a maja naptár 2012.12.21 ig tartott, ezért mindenki nagyon várta, hogy mi fog történni.
A majáknál nem 3300 évenként kell kihagyni egy szökőnapot, mint a Gergely-naptárban, hanem tizenkétezer évenként egy naptáron kívüli extra szökőnapot beiktatni. Ugyanakkor a keresztény kultúrkör egy részében a 20. század eleje óta egy ennél pontosabb naptárt is használnak: a javított julián naptár szerint az év hossza 365,242222 nap, így ennek hibája mindössze 45 ezer évenként ér el egy egész napot.
Az időszámlálást körülbelül 5125 évente újból kezdik és korszakonként számolják. Az új időszámítási kezdet (új kor) 2012. december 22-én kezdődött a maja naptár szerint. A közkeletű állításokkal szemben ekkor nem az idő ért véget, hanem csak az időszámításuk egyik ciklusa. Tehát elkészítették a naptárat, és kicsit több, mint 5000 évre le is tudták ezt a melót…
További naptár-átváltót itt találsz: és ezen az oldalon még nagyon sok másféle naptár neve és története is olvasható:
Nos… miután már így rendbe tettük (?), hogy milyen év is jön, már csak az éjfélt kell várni, az meg könnyű, mert csak az órát kell nézni, és koccintani. Persze, ha esetleg valamelyik ismerősünk éppen utazik a nagyvilágban, akkor már trükközni kell az idővel is. Ha az egész Földön 1 időzóna lenne, akkor nem lenne baj, de több is van, így kezdődhet a matek, hogy mennyi az idő:
Az idő fogalma nem egyszerű, és ez nem csak egy elcsépelt filozófiai állítás: a 17. században merült fel először tudományos berkekben, hogy érdemes lenne valamit kitalálni arra, hogy mennyi a pontos idő. A greenwich-i értelemben vett időszámítást 1675-ben vezették be, ám mivel minden országnak saját joga eldönteni, hogy melyik időzónához tartozzon, páran egészen érdekes zónába kerültek.
–Elméletileg minden időzónát hosszúsági körök szerint határolják be, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Sőt, a dolog még bonyolultabb, mert az országok néha minden logikát nélkülöző időzónát választanak. Az időt egyébként a koordinált világidőhöz mérik, az etalon az angliai greenwich-i idő, Magyarország ehhez képes +1 órával előrébb van
–Elméletileg 24 időzónát határoztak meg; UTC-11-től UTC+12-ig. Ezzel szemben 40 időzóna létezik, UTC-12-től UTC+14-ig, némely időzóna félórás, vagy negyedórás eltéréssel. És ebből következnek azért cifra dolgok.
-Mivel a legkorábbi és a legkésőbbi időzóna között 26 óra eltérés van, ezért egy meghatározott naptári nap 50 óráig tart, ami azt is jelenti, hogy az egész Földön egy adott pillanatban három különböző (egyébként egymást követő) naptári nap is előfordulhat.
-Mivel valahol meg kellett húzni a Föld dátumválasztó vonalát, ahol elkezdődhet az új nap. A Csendes-óceán logikus pontnak tűnt, hiszen itt nagyon kevés ember él, így itt zavar a legkevesebb vizet, ha meghúzzuk azt a bizonyos dátumválasztót. Na persze a kis szigetlakókat erről elfelejtették megkérdezni. Kiribati szigeteinek egy része sokáig angol, míg a másik amerikai gyarmat volt. Mivel épp itt húzódott a dátumválasztó, a szigetek egyik fele ide, a másik a túloldalra esett. Miután Kiribati függetlenné vált, ez elég problémás helyzetet eredményezett, nagyjából olyan volt, mintha a Dunától nyugatra csütörtök lenne, míg keletre mindig eggyel hátrébb járnának. Ezért Kiribati egységesen átlépett a keletre eső időzónába, így minden új nap itt kezdődik először el először.
Ebből következik az, hogy ha a Kiribatihoz tartozó Kiritimati szigeténeken bevárjuk az újévet, akkor a pezsgőbontás pillanatától még mindig van 26 óránk bulizni, és ebbe még kényelmesen belefér akár 2 másik pezsgőbontás is. csak egy picit kell lavirozni párszáz kilómétert az idő-zónák közt.
A legnagyobb időeltolódás két szomszédos ország határán Kína (UTC+8) és Afganisztán (UTC+4:30) között van, 3,5 óra…… Tehát átballagsz a határon, és már álligathatod is az órádat három és FÉL órával valamerre
Kelet-nyugat irányba szélesen elterülő országok általában több időzónát használnak. Ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Francia Polinézia, Grönland, Indonézia, Kanada, Kazahsztán, Kiribati, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mexikó, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia és Oroszország. Ezen országokkal ellentétben Kína, amely nagy kelet-nyugati kiterjedtsége miatt akár 5 időzónát is használhatna, mégis egyet használ, az UTC+8-at, amelyik az ország keleti részének felel meg, mivel az ország lakosságának nagy része itt él. Így Kína nyugati felén délután 3 órakor delel a Nap. India is használhatna két időzónát, de csak egyet használ, az UTC+5:30 (!)-at, és vannak még más különcök is.
Bár az időzónák döntő többsége között egy órás eltérések vannak, néhányan ország és tartomány úgy döntött, hogy inkább csak egy fél órával tolják el az időt. Indiában, Ausztráliában, Kanadában és a már előbb említett Afganisztánban is van olyan régió, amely fél órával tolja el a pontos időt. Sőt, Ausztráliában olyannyira kaotikus a helyzet, hogy az ország egyik fele használ téli/nyári időszámítást, míg a másik fele nem. A legnagyobb különc jó eséllyel Nepál, akik UTC+5:45 zónában vannak, azaz itt háromnegyed órás időeltolódás van.
Szamoa kormányának döntése értelmében 2011. december 29-én áttértek az Új-Zéland-i időzóna (NZST) használatára. Ennek következtében átkerültek a dátumválasztó vonal nyugati oldalára. Így 2011. december 29-e után a következő nap december 31-e volt. Ez természetesen megváltoztatta a hetek napjainak rendjét is, csütörtök után szombat következett, a péntek kimaradt.
Azt, hogy a világban épp most mennyi az idő, ezen a weboldalon tudod ki-silabizálni:
Tehát akármilyen időzónában is legyél éppen, és használj bármilyen naptárat, a VilágCsavargó nagyon kellemes, és utazásokban gazdag új évet kíván, legyen az akár több hónapos világkörüli utazás, akár pár napos város látogatás, vagy néhány órás kirándulás a környéken… Jó csavargást, és sok élményt…
……amiről, ha gondolod, akkor a weboldalon beszámolhatsz másoknak is, amihez fel tudod venni velünk a kapcsolatot, akár itt a lap alján, akár a kapcsolat menűpontban..
