A Mysore Palota és az “indiai GPS”

 128 ember olvasta mar el ezt az írást

Erre a napra nem terveztünk mást, csak a mindenki által Mysore Palotaként ismert, hivatalos nevén Ambavilas Palota látogatását. A Wadiyar dinasztia hivatalos lakhelye és a Mysore-i Királyság székhelye.
Az előző palota, mely Wooden Palace, azaz Fa Palota néven volt ismert, az 1896-os Dussehra fesztivál alkalmával leégett. Az akkori királyi család egy angol épitészt kért fel az új palota tervezésére, mely 1897-1912 között épült, és ma is abban a formájában látható. A következő király 1930-ban kiegészitette az épületet néhány szárny hozzáadásával. A palota-komplexum része 12 hindu templom is, a legrégebbi a 14. században épült, mig a legújabb 1953-ban.

palace1
A főkapu felől
Picture 021
Az egyik templom, mely a komplexum része

A palota nagy része jelenleg a Karnatakai Kormány tulajdona, csak egy kis része a királyi családé. Az aktuális király folyamatosan pereskedett a kormánnyal, a király azonban 2013-ban elhunyt, s most felesége folytatja a “csatát” a biróságon.

16

A palotát minden vasárnap és ünnepnapokon kivilágitják, valamint a Dussehra fesztivál alkalmával, mely egy 10 napos fesztivál, mind a 10 napon kivilágitják esténként. Ehhez körülbelül 100ezer égőre van szükség.
A Mysore palota India egyik leglátogatottabb nevezetessége, évente 6 millióan jönnek el ide.

Itt olvashattok a Dussehráról is egy kicsit többet: https://neeliyamblog.wordpress.com/2020/05/20/festivals-in-karnataka-you-must-attend/
Ezen az oldalon pedig egy 360 fokos virtuális sétát lehet tenni a komplexumban: https://www.mysorepalace.gov.in/palace.html

Ezen a napon tapasztaltam meg először az általam “indiai GPS”-nek nevezett szokást, amit szerencsére mára már felváltott a megbizható Google maps. Akkoriban azonban, ha valaki nem tudta merre kell mennie, a riksásokhoz fordult segitségért. Akár út közben leengedték az ablakot és kikiabáltak a mellettük közlekedő riksásnak, hogy megkérdezzék merre van a hely, ahova éppen menni akarnak. Persze ha látnak egy riksást az út szélén, nála is megálltak rákérdezni. Na most a riksások elég jól ismerik a várost, illetve mindenkinek megvan a maga környéke, amit jobban ismer, a többit meg mondjuk egyáltalán nem. Nincs az a riksasofőr, amelyik bárkinek bevallaná, hogy ő valamit nem tud. Ezért ha megkérdezed és nem tudja a választ, akkor annyit mond, menj egyenesen. Aztán másik probléma, hogy általában csak a következő “lépést” mondják meg, tehát pl a következőnél fordulj balra. Az, hogy utána még háromszor jobbra meg ötször balra, vagy bármi, az már mellékes, azt majd kérdezd meg mástól. Aztán ott van még az is, hogy ugyanarra a helyre ugye többféleképpen is el lehet jutni, és ha még teljes útbaigazitást is adott valaki, az embereknek itt szokásuk, hogy ennek ellenére útközben még mindig megkérdeznek egy-egy riksást, ha éppen lehetőség adódik, akik meg lehetséges, hogy másik irányból közelitenék meg a helyet. Na ennek a vége általában az, hogy összevissza megy az ember, és jó sok időbe (meg km-be) telik, mire eljut a céljához. Annak ellenére, hogy ez a módszer messze nem hatékony, sokaknak évekbe telt, mire átszokott a “rendes” GPS-re, illetve még most is előfordul, hogy megkérdeznek egy riksást, de ez már nem annyira jellemző.