A pontos idő fogalma nem egyszerű.: 17. században merült fel először tudományos berkekben, hogy érdemes lenne valamit kitalálni arra, hogy mennyi a pontos idő. A greenwich-i értelemben vett időszámítást 1675-ben vezették be, ám mivel minden országnak saját joga eldönteni, hogy melyik időzónához tartozzon, páran egészen érdekes zónába kerültek.
–Elméletileg minden időzónát hosszúsági körök szerint határolják be, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Sőt, a dolog még bonyolultabb, mert az országok néha minden logikát nélkülöző időzónát választanak. Az időt egyébként a koordinált világidőhöz mérik, az etalon az angliai greenwich-i idő, Magyarország ehhez képes +1 órával előrébb van
–Elméletileg 24 időzónát határoztak meg; UTC-11-től UTC+12-ig. Ezzel szemben 40 időzóna létezik, UTC-12-től UTC+14-ig, némely időzóna félórás, vagy negyedórás eltéréssel. És ebből következnek azért cifra dolgok.
-Mivel a legkorábbi és a legkésőbbi időzóna között 26 óra eltérés van, ezért egy meghatározott naptári nap 50 óráig tart, ami azt is jelenti, hogy az egész Földön egy adott pillanatban három különböző (egyébként egymást követő) naptári nap is előfordulhat.
-Mivel valahol meg kellett húzni a Föld dátumválasztó vonalát, ahol elkezdődhet az új nap. A Csendes-óceán logikus pontnak tűnt, hiszen itt nagyon kevés ember él, így itt zavar a legkevesebb vizet, ha meghúzzuk azt a bizonyos dátumválasztót. Na persze a kis szigetlakókat erről elfelejtették megkérdezni. Kiribati szigeteinek egy része sokáig angol, míg a másik amerikai gyarmat volt. Mivel épp itt húzódott a dátumválasztó, a szigetek egyik fele ide, a másik a túloldalra esett. Miután Kiribati függetlenné vált, ez elég problémás helyzetet eredményezett, nagyjából olyan volt, mintha a Dunától nyugatra csütörtök lenne, míg keletre mindig eggyel hátrébb járnának. Ezért Kiribati egységesen átlépett a keletre eső időzónába, így minden új nap itt kezdődik először el először.
Ebből következik az, hogy ha a Kiribatihoz tartozó Kiritimati szigeténeken bevárjuk az újévet, akkor a pezsgőbontás pillanatától még mindig van 26 óránk bulizni, és ebbe még kényelmesen belefér akár 2 másik pezsgőbontás is. csak egy picit kell lavirozni párszáz kilómétert az idő-zónák közt.
A legnagyobb időeltolódás két szomszédos ország határán Kína (UTC+8) és Afganisztán (UTC+4:30) között van, 3,5 óra…… Tehát átballagsz a határon, és már álligathatod is az órádat három és FÉL órával valamerre
Kelet-nyugat irányba szélesen elterülő országok általában több időzónát használnak. Ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Francia Polinézia, Grönland, Indonézia, Kanada, Kazahsztán, Kiribati, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mexikó, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia és Oroszország. Ezen országokkal ellentétben Kína, amely nagy kelet-nyugati kiterjedtsége miatt akár 5 időzónát is használhatna, mégis egyet használ, az UTC+8-at, amelyik az ország keleti részének felel meg, mivel az ország lakosságának nagy része itt él. Így Kína nyugati felén délután 3 órakor delel a Nap. India is használhatna két időzónát, de csak egyet használ, az UTC+5:30 (!)-at, és vannak még más különcök is.
Bár az időzónák döntő többsége között egy órás eltérések vannak, néhányan ország és tartomány úgy döntött, hogy inkább csak egy fél órával tolják el az időt. Indiában, Ausztráliában, Kanadában és a már előbb említett Afganisztánban is van olyan régió, amely fél órával tolja el a pontos időt. Sőt, Ausztráliában olyannyira kaotikus a helyzet, hogy az ország egyik fele használ téli/nyári időszámítást, míg a másik fele nem. A legnagyobb különc jó eséllyel Nepál, akik UTC+5:45 zónában vannak, azaz itt háromnegyed órás időeltolódás van.
Szamoa kormányának döntése értelmében 2011. december 29-én áttértek az Új-Zéland-i időzóna (NZST) használatára. Ennek következtében átkerültek a dátumválasztó vonal nyugati oldalára. Így 2011. december 29-e után a következő nap december 31-e volt. Ez természetesen megváltoztatta a hetek napjainak rendjét is, csütörtök után szombat következett, a péntek kimaradt.
Azt, hogy a világban épp most mennyi az idő, ezen a weboldalon tudod ki-silabizálni:
És ezek után következik a nagy trükközés, az óraátállítás.
A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.. Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, majd a példát számos európai ország követte. Az óraátállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – idén március 20. és szeptember 22. – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott “ingyenes” fény nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.) Az USA területén 1945 és 1966 között széleskörű káoszt okozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és a műsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogy alkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást, és ha igen, milyen dátumtól kezdve. Az amerikai kongresszus 1966-ban vetett véget a zűrzavarnak, amikor a Uniform Time Act megnevezésű törvényben előírta, hogy a nyári időszámítás kezdete április utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja. Ugyanakkor az egyes államoknak joguk van megszabni, hogy egyáltalán alkalmazzák-e a nyári időszámítást.
Érdekességképpen felmerül egy kérdés, amit egy csoport tag mar feszegetett régebben.
Szerintetek nem lenne jó, ha az egesz Fóldón CSAK egy 24 órás idősáv lenne?
Mondjuk ilyen létezik, és leginkabb a katonaság használja, ZULU vagy UTC idő néven.
A Z betű (Zulu) a greenwichi középidőt (GMT) vagy az egyezményes koordinált világidőt jelöli.
UTC, Universal Time Coordinated, egyezményes koordinált világidő.
Az egyezményes koordinált világidő a nagy pontossággal, a világ 50 különböző laborjában egyenletesen mért nemzetközi atomidő. A Föld időzónáit az UTC-hez viszonyítva állapítják meg és mivel a greenwichi középidőt váltotta, az az időzóna maradt a viszonyítási pont. Az attól keletre eső időzónák pozitív, míg a nyugatra találhatók negatív értékű órával térnek el (vannak nem egész órával eltérő időzónák is).
Magyarország télen az UTC+1-es, nyáron pedig UTC+2-es időt használja.
Ennek azért van egy olyan olvasata, hogy az egyik oldalról mindenki pontosan tudja a világon, hogy jelenleg éppen 21.12 perc van, idóvonal, földrajzi elhelyezkedestől függetlenül, Kozep Europaban, Amerikaban es a Csendes óceán szigetein is, a masik oldalrol viszont valahol pontosan éjfélkor kezdődne az aktualis naptari nap, valahol delutan kettokor, valahol pedig este nyolc órakor……. es ahogy jelenleg a vilag áll, ez egy nagyon erós vita alap lenne…..
Ha nem szeretnél lemaradni a “megállónál” lévő élményekről, információkról, akkor ”leszállási szándékát kérjük előre jelezze”, vagy csak egyszerűen kövess minket a facebook oldalunkon: ITT, vagy a csoportunkban ITT, és a Spotify podcastünket, ITT, ami amolyan igazi VilágCsavargós hangoslapok a nagyvilágból.
