A Szuezi-Csatornai Szabadság szobor

 529 ember olvasta mar el ezt az írást

Ha azt mondom: New York, akkor szinte mindenki előtt egyből megjelenik az ikonikus Szabadság szobor, amit 1886.-ban avattak fel. Páran talán azt is tudják, hogy ez egy Francia ajándék.

A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor tömege 204 tonna. Tehát igen méretes szobor.

Na de azt is tudtátok, hogy Amerika leendő szimbóluma kezdetben egy muszlim nő volt, aki az újonnan megnyílt Szuezi-csatornát őrizte. A szobor tervét Frederic Auguste Bartholdi készítette, ám az egyiptomi hatóságok nem hagyták jóvá, ezért átalakította kicsit, hogy megállja a helyét egy másik projektjében?

Ebből született végül az Egyesült Államoknak készített ajándék, amihez később Gustave Eiffel is csatlakozott.

Történészekből és politikusokból álló csapat több vitát kezdeményezett Franciaországban arról, mi lenne a legmegfelelőbb ajándék az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata centenáriumára. 

Még régebben volt egy terv, amivel Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrászt megbízták, hogy ugyan tervezzen már egy szobrot 1876-os határidővel. A szobor Port Szaídban állt volna és a tervek szerint Egyiptom fényt visz Ázsiába lett volna a címe. Az ihletet ehhez az Abu Szimbel-i templomok óriás szobrai adták. Ez a projekt folytatódott volna, ha Egyiptom akkori vezetője, Iszmáíl khedive nem találta volna túl költségesnek. Ekkor született meg a nagyszerű ötlet, hogy akkor adják oda évfordulós ajándékként Amerikának, és ez lett New York és egyben az Amerikai Egyesült Államok ikonikus szobra a Szabadság szobor-

és miért épp a New Yorki Szabadság szobornak ne lenne magyar vonatkozása?

1956. november 18-án emigráns magyarok egy csoportja hét méter hosszú magyar zászlót tűzött ki a Szabadság-szobor tetején, a szobor talapzatán pedig egy még nagyobb feliratot helyezett el a következő szöveggel: „STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY” (“Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot”). A magyar és egy kisebb amerikai zászló mintegy fél órán át lobogott a szobor tetején, mielőtt az őrök feljuthattak. Az esemény hírét még aznap világgá repítették a nagy hírügynökségek, vezető helyen jelentették az amerikai rádiók és a televízió, címoldalon hozták a másnap megjelenő amerikai lapok.

(https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szabads%C3%A1g-szobor_(New_York)?fbclid=IwAR1TS3I241c-_zQMSpDzDiJbz07H8TBX5-lyVL-hz_Q_kJ_8070ivYq7qf8)