Skandináv kerékpártúra 3. nap. május 11. Magyarország, Tiszacsege
Május 11. szerda, az út 3. napja
A harmadik nap is a szembeszéllel való küzdelem, és az égető nap jegyében telt. Az indulás előtt tartottam az esőtől, és eddig még felhővel sem találkoztam. Folytattam az utánfutó vizsgáztatását a magyar mellékutakon, de amivel tegnap találkoztam, az már elborzasztó volt. A kis falvak közti valamit nem igazán lehet útnak nevezni. Az aszfalt elfogyott, porral borított bazalt-zúzalékkövön lehet csak egyensúlyozni, olyanon, mint a vasúti talpfák között van. Tényleg tragikus, nem hiszem, hogy Európában még Albánián kívül „büszkélkedhet” valamelyik ország ennyi rossz úttal. Talán egyetlen vigasztaló szépség az út mellett sárgálló hatalmas repcetáblák voltak.
Egy-két kellemesebb, érdekesebb élményem is adódott azért. Mindjárt indulás után egy Tiszagyenda nevű kis falu következett, ahol megállt az idő. A szó látható, és átvitt értelmében is. Mindenesetre erre utalt az utcanév táblák felirata, egymás után következtek a Lenin, a Vörös Hadsereg, és a Felszabadulás utcák. Mindenesetre egy nagyvárosban ez ma már szentségtörésnek számít!
Azután Kunhegyes következett. Itt egy kicsit nézelődtem, megcsodáltam az épp felújítás alatt álló templom nagyságát.
Büszkén segített ebben egy a Polgármesteri Hivatalból éppen kilépő férfi, aki egyben, mivel látta rajtam, hogy idegen vagyok itt, eldicsekedett a szép Főtérrel is, beszélt pár szót a településről. Körbevezetett a szép parkon, megmutogatta a nemrég átadott köztéri szobrokat. Mint kiderült, a Polgármester Úr mutatta be „otthonát”. Ő is kérdezett, én meséltem, majd ez után a tartalmas pihenő után tekertem tovább.
Tiszafüred is útba esett, itt pótoltam a tegnap este összetört leveses tányéromat, (műanyaggal), majd délután fél hat körül már nagyon „megállhatnékom” volt, de nehezen sikerült.
A vadkemping helyét mindig nagyon körültekintően kell kiválasztani. Háromszor próbálkoztam olyan helyre beállni, ami valamiért nem felelt meg, ez időt is vett el, meg energiát is. Aztán láttam egy táblán hogy Tiszacsegén tárt karokkal vár egy kemping. Igaz még 10 km volt, de „túlóráztam”, eltekertem idáig. Fél hétre értem ide, a strand, amihez a kemping tartozik, hatkor bezárt. Sehol senki. Nagy nehezen találtam egy embert, a medencetakarítót. Ő azt mondta, hogy menjek csak be nyugodtan, majd reggel lerendezzük. Megemlítettem, hogy az objektum zárva van, de rövidre zárta a problémát: nyissam ki magamnak, csak egy spárgával van bekötve. Az is masnival! Így tettem, és volt forró zuhany, konyha, Eldorádó. Reggel derült ki, 540 Ft. + IFA-ért. Olcsó. Egy holland házaspár volt még, igaz ők lakókocsival..
3. éjszaka, Tiszacsege, kemping.47°42’19.88” 20°57’50.09”
Ja, és ma van a születésnapom!