Utazás haza, a rokonlátogatásból. 5. rész. Franciaország

 366 ember olvasta mar el ezt az írást

Németország– Franciaország

A mai nap nem nézelődésre volt tervezve, hanem monoton utazásra. Így az sem zavart volna, ha végig esik az eső, de természetesen verőfényes napsütés és csodálatos idő volt végig. Franciaországban, a Dordogne völgye volt kinézve nézelődésre.  La Roque-Gageac városkában volt a szállás kinézve. Nem akartunk megállni addig, csak a szükséges dolgok miatt.

DSCN3345
Egy francia vártorony
DSCN3350
Egy francia várfal

Németországot magunk mögött hagyva, a kifogástalan francia utakon találtuk magunkat. Az autópályákon felrémlettek a Horvát élmények. Itt sincsen erős forgalom és itt is sok a fizető kapu, csak itt szemérmetlenebbek az árak tekintetében. Cserébe, nincsen annyi útépítés és terelés. Na meg alagút sem. Közel 140km-t kellett úgy megtennünk egy 2×1 sávos úton, hogy közvetlenül mellette épült a másik útpálya. Így ha Te most autózol arra, akkor már egy széles osztott pályás úton vezethetsz, mi meg elég erős forgalomban, tettük mindig utolérve egy lassabb teherautót, vagy traktort, amit az ugyancsak erős szembeforgalom miatt, nem volt könnyű annyi autónak lehagynia. De ettől a szakasztól eltekintve, élmény volt minden kilométer. A táj is elég látványos volt, az út minősége is elsőosztályú, a pihenő helyek is tiszták, kulturáltak és minden boltban, volt valami lokális árú, ami Franciaország lévén, leginkább bor volt és valami ennivaló.

DSCN3337
Híd ami nem csak összeköt, de dísze is folyóvölgynek

Még koradélután értünk a lefoglalt szálláshelyre, ami egy falemezekből összeállított szálloda volt. Előszőr kicsit bizalmatlan voltam az épületet illetően, de végül is nem megvenni akartuk, csak egy éjszakát eltölteni benne. A berendezés praktikus volt, de nem érződött rajta a franciák legendás stílus érzéke. Ami viszont zavart és hiányoltam, hogy a déli oldalon hatalmasadó ablak ellenére a szobánkban nem volt légkondicionáló. Az árnyékolás és a nyitott ablak ellenére is volt vagy 40°C a szobában. Így nem is maradtunk sokáig, mentünk megismerni azt a városkát, La Roque-Gageac-et, amit még csak a TV-ben láttunk, és beleszerettünk.

DSCN3369
La Roque-Gageac
DSCN3392
Az üzlet belső fala, a hely maga
DSCN3400
Árnyékos sikátór
DSCN3365
Nem csak szürke házak vannak

Errefelé a Dordogne folyó meredek sziklák között folyik, melyek hol csak az egyik, hol mind a két oldalról terelik a víz folyását. A part és sziklák között helyenként 100méter sincsen és ide épültek a városok. Aki nem fért el ezen a 100méteren, az szikla oldalára építette a házát. Varázslatos hangulata volt a városnak és rendkívül látványos volt az építészeti megoldás, ahogy a sziklákhoz varrták a házakat. Soknak a hátsó fala belül maga a megmunkálatlan szikla volt.

DSCN3388
Lépcső utca
DSCN3401
Utca a hátsórészen

Mivel a TV-ben a szomszéd várost, Beynac et Cazenac-ot is mutatták, hogy milyen érdekes, átautóztunk oda is megnézni. Ez már kicsit nagyobb helyen terpeszkedik, itt már helyenként akár 300méter is van a folyó és a sziklák között. Ez már egy sokkal nagyobb város, így erre esett a választásunk, hogy egy késői ebédre szert tegyünk. Csakhogy ez Franciaországnak nem egy felkapott turisztikai területe.

DSCN3410
Beynac et Cazenac
DSCN3415
Beynac et Cazenac

Jellemzően belföldi turisták fogadására vannak berendezkedve. Ennek megfelelően szinte senki nem beszélt, vagy nem volt hajlandó beszélni angolul. Így a legfiatalabb pincér kapta feladatot, hogy minket szolgáljon ki, és bár igyekezett, de világossá vált, hogy bármely tantárgy jobban ment neki az iskolában, mint az angol. Mivel finom kaját hozott, megbocsátottuk ezt neki és végén még borravalót is kapott, aminek láthatóan nagyon örült.

DSCN3421
Beynac et Cazenac
DSCN3431
Beynac et Cazenac
DSCN3437
Beynac et Cazenac
DSCN3433
Beynac et Cazenac
DSCN3438
Beynac et Cazenac

Már kezdett lemenni a nap, mikor visszamentünk La Roque-Gageac-ba még egy sétára. Szerettünk volna hajókázni is a folyón, de ere már nem volt lehetőség aznap. Így visszamentünk a forró szobába és aludni próbáltunk.  

DSCN3464j
Franciaország, La Roque-Gageac, este
DSCN3470
La Roque-Gageac, a reggeli ködben

Másnap reggelre kellemesen lehűlt a szoba a nyitott ablaknak köszönhetően. Az egyetlen dolgunk az volt reggeli után, hogy érjük el a kompot Írország felé, ami még úgy 750km-re volt. Még keresztül autóztunk a hajnali ködbe burkolódzó La Roque-Gageac főutcáján, aztán ki is sütött a nap és csodás időben haladtunk Franciaország északi partja felé, Roscoff-ba. Az utunk során sok olyan helyen keresztül mentünk ahol sajnáltuk, hogy nincsen időnk megállni. De jobban is tettük, mert az útunk alig felén tudtunk autópályán haladni így a komp esti indulása előtt, mindössze egy órával értünk a kikötőbe.

DSCN3472
Apály Roscoff-ban

Beszállás után mentünk a kabinhoz, ahol egy üzenet várt minket. Keressük fel a hajó infó pultját. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, oda ballagtunk hát. Kellemes meglepetés ért minket. Mivel induláskor ugyan ezzel a komppal mentünk és a felségem nem találta kellően tisztának a kabint, ezt le is írta a vélemény nyilvánító kérdőívre. Engesztelés képpen, most kaptunk egy magasabb komfort fokozatú kabint, amin már ablak is volt. Így nézhettük volna az éjszakai tengert, de inkább aludtunk szétnéztünk a szórakoztató részen, megvacsoráztunk egy étteremben, elszörnyülködtünk az árakon az ajándékboltban és aludtunk egyet. Reggel még megreggeliztünk a hajón, aztán hamar ki is kötöttünk. Irány haza, megetetni a kutyát!

De ez már egy másik történet, nem világcsavargás.