Húsvét a világ körül

Avatar

 141 ember olvasta mar el ezt az írást

Fontos nap ez a mai. Ma van Húsvét, ami szinte az egész világon elterjedt vallási ünnep.

Az, hogy “mai” nap, nem is lehet pontosabban meghatározni, mert elég trükkös módon, szinte soha nem esik ugyanarra a napra, hiszen a Húsvét napja: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnap. Ezt még megjegyezni sem könnyű, nemhogy kiszámolni… Az ünnep vallási eredetű, röviden Jézus feltámadásának “évfordulója. … Bővebben, pedig számos irás, tanulmány, cikk és könyv szól róla… Például a Biblia.
Ám most inkább a VilágCsavargós része az érdekes…
Mivel keresztény ünnep, így a keresztes lovagok, és a hittérítők eljuttatták a világ jelentős részébe ezt az ünnepet, és “meggyőzték a helyi bennszülötteket, hogy dobják sutba a régi hagyományokat, jobb lesz ez úgy mindenkinek… És mivel ez így alakult, ezért a világ különböző pontjain különböző szokások és hagyományok kapcsolódnak ehhez a naphoz. De ezen nem kell csodálkozni.

Magyarországon is összefolynak a dolgok. Gondoljunk csak a tojásra. Piros tojás, hímes tojás, patkolt tojás, csoki tojás, főtt tojás…. tájegységenként sőt, családonként változik, amit a fiúk a kútvízzel, szódával, kölnivel való locsolkodás után kapnak. Igazából az én olvasatomban azt jelenti, hogy ez a tavasz kezdete, és a lányokat jól meglocsoljuk, mint egy szép virágszálat, hogy egész évben pompázzanak……. És ők hálából a gondoskodásért adnak fincsi húsvéti lakomát.

Magyarország

Írországban, dacára annak, hogy nagyon vallásos ország, a húsvéti misére járáson kívül nem igen van különösebb húsvéti hagyomány. Igazából volt egy, de az egy törvény volt, és erre válaszul alakult ki egy hagyomány: 1922-ben, az Ír Szabad Állam létrehozásakor született egy törvény, hogy a húsvét előtti pénteken (nagypéntek) tilos az üzletekben, bárokban, éttermekben alkoholt árulni… Kivéve a vonatokon, a reptéren és a szállodák bárjában…. Így hát a válasz: Előző nap mindenki dupla-tripla adag alkoholt vásárolt, aki pedig nem, az felkerekedett és csak azért felszállt a vonatra és tett egy Dublin- Cork kört, hogy tudjon inni… de azt a törvényt 2018ban eltörölték a vendéglátosok hosszas küzdelme után, ugyanis ilyenkor  a hosszú hétvégén rengeteg bevételtől estek el…

Írország

Bermuda:  A húsvét megünneplése egy hatalmas hétvégi buli a gyönyörű brit szigeten. Az ünnepség pénteken kezdődik a nagypénteki KiteFesztivállall, amelyet a helyiek és a látogatók egyaránt élveznek. Az ünnepelni vágyók a sziget bizonyos  részeibe menenk, hogy megmutassák a házi készítésű papír sárkányokat, gyakran merész geometriai kivitelben. A hétvégén az emberek tőkehalakat és hagyományos forró keresztes zsemlét fogyasztanak. Húsvét vasárnapján pedig a bermudiak részt vesznek a Napkelte-istentiszteleteken, amelyeket a sziget különböző tengerpartjain tartanak.

Bermuda

Antigua és  Dél-Guatemalában színes szőnyegekkel borítják utcákat a nagyhét folyamán, nagypénteki menetére készülve. A hosszú szőnyegek virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készülnek. Gyakran olyan jelenetek foglalkoznak velük, amelyek fontosak az őket alkotó művészek számára, a vallástól a maja hagyományokig, a természetig és a guatemalai történelemig.

Antigua

Fülöp-szigetek többnyire katolikus ország, ezért van, hogy lakói nagyon komolyan veszik a húsvétot. Minden évben nagypénteken Jézus keresztre feszítésének tiszteletére a Fülöp-szigetek északi részén néhány embert keresztekre szegeznek. Bár a katolikus egyház kritizálta ezeket a gyakorlatokat, ez egy sokszázéves hagyomány, amely turisták ezreit vonzza.

Fülöp-szigetek

Mexikói húsvéti ünnepségek összességében két hétig tartanak: a húsvétot megelőző és az azt követő héten. Mexikói hagyomány a Júdások elégetése, amelyben az emberek óriási bábu Judasokat készítenek és tűzijátékkal robbantják fel őket. Egyes régiók inkább a csendesebb ünnepségeket részesítik előnyben, például egy csendes körmenetet a városon keresztül vagy 12 templom meglátogatását 12 nap alatt.

Mexikó

Ausztrália: 1991-ben a Nyúlmentes Ausztrália kampányt indított a húsvéti nyuszi csoki-nyuszira cseréjére. Miért a váltás? Ausztráliában a nyulakat széles körben kártevőknek tekintik akik nagy károkat okoznak növényekben és a földeken. Viszont az irtásuk olyan pompásan sikerült, hogy mára szinte eltűnt a nyúl a szigetről, és a csoki nyusziból befolyó összeget elvileg a veszélyeztetett nyulak megmentésére fordítják.

Ausztrália

Firenze: a helyiek egy 350 éves húsvéti hagyománnyal ünnepelnek Scoppio del Carro néven, vagyis “szekér robbanás” néven. Tűzijátékkal megpakolt díszes szekeret a 15. századi, színes jelmezes emberek vezetnek a város utcáin, mielőtt megállnának a Dóm előtt. A firenzei érsek ezután a húsvéti mise alatt meggyújt egy kanócot, amely kifelé vezet a szekérhez, és hatalmas tűzijátékot indít el. A szokás mögött álló jelentés az első keresztes hadjáratra nyúlik vissza, és célja a jó termés biztosítása.

Firenze

Finnország: A skandináv országban a gyerekek boszorkánynak öltöznek, és csokoládé tojást gyűjtenek az utcákon, sminkelt arcokkal és sálakkal a fejük körül, tollakkal díszített fűzfacsokrok horozva. Nyugat-Finnország egyes részein az emberek máglyákat égetnek húsvét vasárnapján. Ez a skandináv hagyomány abból a hitből fakad, hogy a lángok elriasztják azokat a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvét vasárnap között seprűkön repkednek.

Finnország

Lengyelország: nedves hétfő Śmigus-dyngus. Húsvét hétfőn a férfiak egy vödör vízzel locsolkodnak, legenda szerint ugyanis a nedves hétfőn átázott lányok egy éven belül házasságot kötnek. Ezért vannak lányok, akik nagyon várják ez a napot, valakik pedig inkább elbújnak…. (lányok? ismerős? 😉 )

Lengyelország

Haux, Franciaország:  Legyen nálad villa, ha húsvét hétfőn ebben a dél-francia városban jársz. Minden évben egy óriás omlettet szolgálnak fel a város főterén. És amikor óriásnak mondjuk, óriásnak értjük: Az omletthez több mint 15 000 tojást használnak fel, és akár 1000 embernek is elég. A történet arról szól, hogy amikor Napóleon és serege Dél-Franciaországban utaztak, megálltak egy kisvárosban és omlettet ettek. Napóleon annyira megtetszett neki, hogy megparancsolta a városiaknak, gyűjtsék össze a tojásaikat, és másnap készítsenek egy óriási omlettet hadseregének.

Franciaország

Korfu, Görögország: Nagyszombat reggel a hagyományos “fazékdobásra” kerül sor a görög Korfu-szigeten. Az emberek edényeket, serpenyőket és más, gyakran vízzel töltött cserépeket dobnak ki az ablakukból, és az utcán szétverik őket. Egyesek szerint a szokás a velenceiektől származik, akik újév napján minden régi tárgyukat kidobták. Mások úgy vélik, hogy az edények dobálása köszönti a tavaszt, jelképezve az új növényeket, amelyek összegyűlnek az új edényekben.

Corfu

Norvégia: Húsvét napján az országban népszerű időtöltés krimik olvasására. A hagyomány állítólag 1923-ban kezdődött, amikor egy könyvkiadó az újságok címlapján népszerűsítette új bűnügyi regényét. A hirdetés annyira hasonlított a hírekre, hogy az emberek nem tudták, hogy ez reklámfogás, ezért hatalmas figyelmet kapott. Így született meg a hagyomány.

Norvégia

Vatikán: Nagypénteken a pápa megemlékezik a Kereszt útjáról, a Colosseumtól kezdődően. A felvonuláson részt vevő emberek gyertyákat tartanak, és körbejárják az amfiteátrumot, és feljutnak a Palatinus-dombra, útközben 14-szer megállva a kereszt 15 állomását. A szentmisét nagyszombat este tartják, húsvét vasárnap pedig látogatók ezrei gyűlnek össze a Szent Péter téren, hogy a templom erkélyéről, a “Urbi et Orbi” (“A városba és a világba” néven ismert) erkélyéről várják a pápa áldását. “).

Vatikán

Vereges, Spanyolország: Nagycsütörtökön a spanyolországi Verges középkori városában a hagyományos “dansa de la mort” vagy “halál táncot” adják elő. A szenvedés jeleneteinek újbóli eljátszásához mindenki csontváz jelmezbe öltözik és felvonul az utcán. A menet félelmetes csontvázakkal végződik, amelyek hamubozokat hordanak. A makabra tánc éjfélkor kezdődik és három órán át kora reggelig folytatódik.

Spanyolország

Washington, Fehér Ház: több mint 130 éve ad otthont a húsvéti tojásguritásnak a déli oldalon. A fő tevékenység egy színes kemény tojás forgatása egy nagy kanállal, de most már még több szórakozással büszkélkedhet, például zenei csoportokkal, tojásvadászattal, sporttal és kézművességgel.

Washington

Jeruzsálem, Izrael: A városban, ahol Jézust keresztre feszítették, a keresztények nagypénteken ünnepelnek, és ugyanazon az úton végigmennek, amelyet Jézus tett azon a napon, amikor keresztre szegezték. Figyelembe véve annak a sorsdöntő napnak a fájdalmát, néhányan, akik részt vesznek, keresztet is visznek magukkal. Húsvét vasárnap sok zarándok vesz részt a gyülekezeti istentiszteleten a Kert sírjában – abban a térségben, ahol vélhetően Jézust temették el.

Jeruzsálem

https://www.womansday.com/life/travel-tips/g2175/easter-traditions/

És erről a napról egy egész szigetet is elneveztek. Ráadásul nem is csak egy átlagos sziget, hanem a maga nemében igen titokzatos múltú szigetet….

A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található sziget. Valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (feltehetőleg) polinéz hajósok, s a rá következő 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel.

A szigetlakók maguk alakították ki világukat: termelési módjukat, társadalmukat, hiedelmeiket. Ám lényegében minden rájuk vonatkozó mondat végére kérdőjelet kell tennünk.

Néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1️7️2️2️-ben húsvét vasárnapján fedezte fel. 

Húsvét szigetek (wikipédia)

A sziget őslakói az egész szigetre, mivel az az egész világukat jelentette, nem használtak elnevezést, hanem csak annak egyes részeit különböztették meg nyelvükben. 

A 19. század végén, a 20. század elején európai nyelvészek, kutatók nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a maradék őslakosokat rábírják a sziget ősi nevének „elárulására”, és ekkor születtek a Te pito o te henua (rapanui nyelven: „A világ köldöke” vagy a Mata ki te rangi („Égre néző szemek”) költői elnevezések. 

A sziget fő látványossága és egyben legnagyobb rejtélye is a partok mentén sorakozó hatalmas kőszobrok (moai), melyek a szigetet védik. A majd 1️0️0️0️ szobrot a sziget Rano Ravaku nevű vulkánjának szikláiból faragták ki. 

A kőszobrok magassága 3️ és 1️2️ m között változik, tömegük eléri a 2️0️ tonnát is. 

A becslések szerint egy-egy szobor elkészítéséhez 3️0️ férfi egy évnyi munkájára volt szükség. A sziget partvonalán szétszórva 600-nál is több ismert moai helyezkedik el, a vulkán sziklabányájában további 400 befejezetlen található, melyeknek faragását abbahagyták, hogy miért azt pontosan nem lehet tudni, de az biztos, hogy az Angliai  Stonehenge,  Egyiptomi  Piramisok, és a Perui  Naca vonalakkal szokták ezeket a szobrokat együtt emlegetni….Kik, miért, mikor, hogyan építették?

Húsvét szigetek

Szabad-e locsolkodn? 

Ha már idáig elolvastad, akkor arra gondolunk merészen, hogy tetszenek a cikkek, és ha nem szeretnél ezekről lemaradni, akkor iratkozz fel a Hírlevelünkre, lévén a közösségi oldalakon vagy eljut Hozzád az irás vagy nem. Ezt itt az oldal alján is megtehetsz, vagy itt: http://vilagcsavargo.eu/kapcsolat/, és értesítést kaphatsz minden megjelenő írásról és semmi másrol

Ha hallgatni szeretnél érdekes történeteket, útleírásokat, egyfajta Hangos-lapot kapni vagy küldeni, akkor katt ide: http://vilagcsavargo.eu/hangos-lap/ és válassz helyszint, és már hallgathatod is az általad kedvelt fórumról.

Ha van kedved akkor “dobj egy like”-ot a facebook oldalunkra is,és hogy ne is kelljen keresgélni, ez szintén itt van az oldal alján 😀