Extrém helyek a Föld körül

 432 ember olvasta mar el ezt az írást

Extrém helyek a Föld körül, ami nem kezdő kalandoroknak való

Amikor az utazások, nyaralások, pihenések, városlátogatások szervezése történik, jellemzően a következő sarokpontok mentén szokott menni a szervezés.

-egy kellemes klímával rendelkező helyszín, ami nem túl meleg, nem túl hideg.

-lehetőség szerint azért legyen kiépített infrastruktúra, például boltok, étterem, szállás.

-az sem olyan nagy baj, ha az adott helyre történő utazásra nem megy el a pihenésre szánt idő jelentős része, tehát nincs túl messze.

-a pihenés legyen pihentető és nyugis, esetleg egy-két kisebb fizetett kaland mellett, például egy jeep túra a közeli dombok közt.

-olyan hely legyen, ahol azért mások is vannak, és nem egyedül kell lenni egy elhagyott faluban

-az sem baj, ha jól mutat a Facebookon, amikor a szomszéd előtt “villoghatunk” az utunkkal

-Ha mindez megfizethető árban mozog, és nem kell hozzá az ország aranytartalékát eladni, az külön jó.

Ez eddig rendben is van, de mi van azokkal, akiknek ez nem elég?

Valami extrát akarnak? Valami szokatlant? Valami vadat? Valami extrém izgalmat Valami igazi kalandot? Valami igazán szélsőséges “nagy dobást”, ami valóban próbára teszi és a határokat feszegeti?

Nos…. Szerencsére a jóságos Föld Anya rájuk is gondolt, és bőven vannak a Földön olyan helyek, ahol próbára teheted kitartásodat, tűrőképességedet, és a bátorságodat.

Lássunk most néhány igen vad helyszínt, ami valóban csak a legbevállalósabbaknak és a legvadabb extrém arcoknak való:

Kezdjük a legszokásosabbakkal:

A Föld legmagasabb pontja.

Ilyenkor mindenki rávágja az általános iskolai tanulmányokból megmaradt választ:  Ez a Himalája, Csomolungma 8848 méter, ami Nepálban van. Vannak, akik még azt is tudják, hogy a hegy nevének jelentése: a Világ Anyja. Ezen a helyen aránylag elég nagy a jövés-menés, mert sok elszánt hegymászó akarja meghódítani a hegyet, és ezzel beírni a nevüket a “Nagy Hegymászó” könyvbe. Ez olykor sikerül, de leginkább nem, mert a hegy magas, hideg, szeles és veszélyes.

0004K9BJ7EDQMXT9-C125-F4

Ám ez a megoldás igazából csak részben igaz, mert a tengerszint feletti magassága valóban a Csomolungma csúcsnak a legnagyobb, de a Föld középpontjától mért legtávolabbi pont, ergo a legmagasabb pont a Dél Amerikai Chimborazo ami 6267m. De Föld középpontjától 6384,4 km, míg a Csomolungma “csak” 6382,3km.

chimborazo-volcano-sunset-in-ecuador

Na jó, de inkább lássuk, melyik a

Föld legmélyebb pontja?

Erre is megvan a szokásos válasz: ez a Csendes óceáni Marianna-árok, 11.034 méter mélyen a tengerszint alatt. Itt azért már nincs az a kimondottan nagy császkálás, mert eddig csak 1960. január 23-án Jacques Piccard és Don Walsh a Trieste fedélzetén érték el először a 11.034 méteres rekord mélységet. Ezután kissé unalmas és csendes volt a hely, egészen addig, amíg 2012. március 26-án a Deepsea Challenger nevű, 7 méteres kapszulában James Cameron kutató-filmrendező ereszkedett a Mariana-árok mélyére, így több mint fél évszázad után ő az első ember, aki járt ott.

NGS Picture ID:1489518

De ha nem akarunk csúcsra törni, és alámerülni sem csak messze akarunk lenni másoktól, akkor tökéletes hely

a minden szárazföldtől legmesszebb lévő hely.

A Nemo-pont (angolul: Point Nemo) ami arról nevezetes, hogy ez a földrajzi pont van a legtávolabb bármelyik szárazföldtől. Ez a déli Csendes-óceánon található, 2688 km-re a legközelebbi szárazföldtől. Földrajzi koordinátái: d. sz. 48° 52′ 36″, ny. h. 123° 23′ 36″. A legközelebbi szárazföld tőle északra a Ducie-szigetek, amely a Pitcairn-szigetek egyike, délre az antarktiszi Maher-sziget van legközelebb (Marie Byrd-föld), míg északkeletre a Húsvét-szigethez tartozó Motu Nui található. A pont körül csak víz található 22 405 411 km²-en, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész volt Szovjetunió. Az óceán itt átlagosan 4000 méter mély, az egyenlítőtől 5420 kilométerre található. És, ha már ilyen kis csendes hely, akkor szinte “tökéletes” Űreszköz temető, mert a feleslegessé vagy veszélyessé vált eszközöket az óceán eme részébe irányítják, ahol a lehető legkisebb esélye van az ütközéses károkozásnak. 1971-től 2016-ig 263 kisebb-nagyobb űreszköz csapódott be ezen a területen. 190 orosz, 52 USA, 8 európai, 6 japán, és egy magáncég, a SpaceX űreszköze landolt a területen. Eddigi legnagyobb a 142 tonnás MIR űrállomás 2001-ben, de a többségük szeméttel töltött Progressz teherűrhajó, rakétafokozatok és elhasználódott műholdak.

Point-Nemo-The-most-remote-location-on-Earth-1

De ha a lehető

legtávolabb akarunk lenni az óceánoktól,

akkor a 320 km-re nyugatra Ürümcsi városától, Hszincsiang Autonóm Körzetbe, Kínába kell menni a Dzoosotoyn Elisen-sivatag. Ez a pont körülbelül 2648 km-re van a legközelebbi parttól. Komoly séta lesz…. Hogy van a viccben? Szép ez a strand, de jó messze van a víz 🙂

7586166-0-image-a-6_1545165148480

Lehet, hogy jól kimelegszünk, mire lesétáljuk ezt a távot, de közel nem annyira lesz melegünk, mint

a Föld legmelegebb pontján,

aminek hagyományosan az Amerikai Death Valley-t tartják, ahol 1913. július 10-én mértek +56,7 °C-ot, de azt a “hagyományos” mérésekkel, amikor a hőmérő egy árnyékos dobozban van 2 méterrel a felszín fölött. Viszont az Aqua műhold mérése szerint 2004-ben és 2005-ben a legmagasabb extrém felszíni hőmérsékletet, 70.7 Celsius fokot az iráni Lut sivatagban mérték, amin már azért szedni kell a lábad, ha nem akarod hogy megsüssön, nagyjából úgy, mint a sokak által kedvelt Hóbortos hétvége című film elején a “strand” résznél:

Viszont az arizonai Yumában a lehetséges 4456 napos órából 4055 valósult meg, és ezzel az éves átlagos legtöbb napos óra rekordját a mai napig ez a város tartja. Ezek után viszont pompásan le tudsz hűlni a

Föld leghidegebb pontján,

ami, hogy-hogynem az Antarktiszon mértek, Vosztok bázison, 1983. július 21-én, amikor ‒89,2 °C volt. Persze az a hagyományos méréssel volt, de a felszini hőmérsékletnek -93,2 Celsius-fok hőmérsékletét az Antarktisz keleti fennsíkjának egy hegyvonulatán, 3900 méter magasan mérték. … ott már nem nagyon kell jégkocka a whiskeybe.

15957285_875839_f97334f6ed74a59d877cff4aaaadafd8_wm

Viszont tudjuk, hogy az mégcsak nem is olyan nagy baj, ha hideg van, a baj akkor kezdődik, ha a szél is fúj.  Márpedig a

legnagyobb szélsebességet,

ami 351 km/h volt, szintén az Antarktiszon, Belgrano bázison mérték. Persze ez “csak egy “sima” szél volt. Ha a széllökés is “játszik, akkor abból az Egyesült Államokban, a New Hapshire állambeli Mount Washington hegyvidéken mérték, 1934. április 12-én. Az anemométerrel elvégzett mérés alapján a leghevesebb széllökés elérte a 372 km/h sebességet. És ez még mindig nem a tornádó, amiben mértek már DOW-technikával, azaz doppler-radarral készített mérés szerint a tornádóban 484 km/órás sebességet is. Ilyenkor már nem mókás a sárkány-eregetés.

A legcsapadékosabb vidéket

Indiában találhatjuk, ahol egy évben 11 873 mm eső esik átlagosan. De a legesősebb év szintén ezen a környéken volt. 1860. augusztus 1. és 1861. július 31. között nem kevesebb, mint 26461 mm eső esett! Csak a viszonyitás miatt: Magyarországon  átlagosan 500-600 mm eső esik egy év alatt. Viszont a Földön a

photo

legkevesebb csapadék

hogy-hogynem a legszárazabb vidékeken esik. Ilyenek a sivatagok, például a Dél-Amerikában lévő Chile óceánparti vidéke, ahol az átlagos évi csapadékmennyiség 0,1 mm! Ez nem azt jelenti, hogy minden évben ennyi eső esik, hanem azt, hogy egy évszázad alatt van néhány olyan év, amikor egy-egy kisebb területen leesik valamennyi eső. De a legtöbb év teljesen száraz! Érdekes, hogy épp az óceán partján találjuk a Föld legszárazabb vidékét.

turquoise-water-in-Chile

Ha esetleg ezek után egy kis friss levegőt szippantanál, akkor semiképp nem kell menni olyan helyekre, ahol

a hétköznapok része a gázálarc

…. Mint egy random európai városban a mobiltelefon, vagy a kocsikulcs. Azért ez már ugye elég extrém? Tehát például a Miyake-jima szigetekhez, ami Tokióhoz tartozó, a Csendes-óceánon található szigetcsoport, semmiképp nem kell menni friss levegőt szippantani. A térséget fenyegető természeti katasztrófák különböző típusainak kezelésére, beleértve a szökőárakat, a viharokat, az árvizeket és a vulkanizmust, a Japán kormány megelőző és biztonsági intézkedéseket dolgozott ki, beleértve a veszélytérképeket és az evakuálási útmutatásokat, a rádiókat, a jelzéseket és a sürgősségi ellátási rendszereket. 1953 és 2005 között lakhatatlannak ítélt, és emiatt elnéptelenedett Izu szigete amely hat falunak, két városnak és működő és vulkánnak adott otthont. Ugyan a vulkán kitörésekre nem kell túl gyakran számítani, ez most mégis merőben más, mint a legtöbb vulkáni sziget, mivel itt folyamatosan érezni a vulkánból felszabaduló kén jellegzetes szagát. A sziget lakóinál a gázálarc ugyanolyan alapfelszerelés, mint nekünk a mobil telefon, vagy a zseblámpa. Nem ritkán látni olyan fotókat, ahol szinte mindenki ezt viseli. Ugyan fura lehet így élni, de akit ide kötnek a gyökerei, mégis elviseli ezt a kellemetlenséget, hogy ősei földjén hajthassa álomra a fejét, de turistáknak ezt mégsem ajánljuk – legalábbis csak saját felelősségre.

mikaye_island_gas_masks_2

Azért ez elég durva, hogy ennyire rideg és barátságtalan és extrém helyek is vannak ezen a szép bolygón. Így máris érthető, hogy miért is vágya mindenkinek egy gyönyörű igazi

sugárzó trópusi óceánparton

a pihengetés. Mondjuk a Bikini atoll azért már elég jól hangzik a Marshall szigeteknél? Ha megnézzük a képeket, akkor valóban gyönyörű. Sugárzó napsütés, jéghideg koktél, kristálytiszta azúrkék hűs óceán. Mi kell még? Mondjuk itt meg az a szívás, hogy szépség ide, trópusi paradicsom oda de a Bikini-atoll valójában számos nukleáris teszt program (értsd kísérleti atomrobbantás) helye volt, amely miatt a sziget egy radioaktív terület lett. USA 23 hidrogénbombát és atombombát robbantott itt fel 1946 és 1958 között. Tehát itt sem olyan jó ötlet hosszabb időt eltölteni (Köszi U.S. Army).

pacific_nuke

Azért a tudosoknak máshol is voltak okos húzásaik, például, amikor “kinyitották” a

Lángoló pokol kapuját

Egy Türkmenisztáni ásatáson geológusok egy olyan barlangot fedeztek fel, melynek ürege földgázzal telt. A felfedezés hatására, el is kezdték egy fúrótorony építését, ám az szerencsétlenségükre összeomlott, és így egy 100 méter átmérőjű lyuk keletkezett a helyén. De mivel  így nem maradhatott a barlang bejárata, hiszen a mérges gáz folyamatosan ömlött a lyukból, gondoltak egy okosat, és bízva abban, hogy ha begyújtják, akkor néhány nap alatt elfogy az utánpótlás – a tüzet hívták segítségül. Mondjuk valahol nem ment a matek, mert elszámolták magukat, és ennek köszönhetően már sok éve lángol a helyiek által, csak a „a pokolba vezető útnak” hívott barlangbejárat. Itt sem lehet hibázni, inkább kerülje el mindenki. Napnyugta után rendkívül látványos, de pont ennyire veszélyes ez a hely is.

large_1442233832_a-pokol-kapuja-nagykep-traveltime

Ilyen előzmények után már nem is annyira meglepő, hogy van egy törzs, aki köszöni szépen, de

nem kér a civilizáció vivmányaiból, és jó nekik az ősközösség a 21. században is

Az Északi-Sentinel sziget az Andamán- és Nikobár-szigetek délnyugati partvidékéhez közel fekvő, mindössze 72 négyzetkilométeres, szinte egészében erdővel borított, fehér homokos tengerparttal rendelkező, korallzátonyokkal körbevett, festői szépségű sziget, a szentinelézek otthona, valódi paradicsom. És nem fogadnak látogatókat. Egyes antropológusok véleménye szerint a Bengáli-öbölben élő, szokatlanul sötét bőrű nép tagjai közvetlen leszármazottai az Afrikából kirajzó első ember csoportoknak és akár már 60.000 éve lakják foggal körömmel védett szigetüket. Lándzsák, dárdák és kések mellett egy jókora vesszők kilövésére alkalmas lapos íjat is használnak. Hogy ki volt az első olyan aki összetalálkozott velük de szerencséjére élve menekült ki a karmaik közül, nos arról bizony eddig még nem tudni, az viszont eléggé beszédes hogy a tengerészek már az ókorban sem szívesen merészkedtek az Andamán- és Nikobár-szigetek közelébe. Az ismert geográfus és csillagász, Ptolemaiosz kannibál vademberekként hivatkozik az ott élőkre, akikről köztudomású, hogy megnyúznak és megesznek mindenkit, akit elfognak, egyes arab feljegyzések pedig borzongva adnak hírt egy olyan, fekete bőrű népről, ami gátlástalan könyörtelenséggel gyakorolja a kannibalizmus szokását. Maga a híres kalandor és világutazó, Marco Polo sem merte megkockáztatni, hogy a földjükre lépjen, csupán elhajózott mellette, de szükségét érezte lejegyezni az emberevőkről hallott és ezek szerint a hajósok körében közszájon forgó történeteket. Ezért aztán nem különösebben meglepő, hogy hosszú évszázadokig senki sem égett a vágytól, hogy megtudja, mi igaz a legendákból és mi az, ami csupán a rumot kortyoló, babonás matrózok élénk fantáziájának terméke. A szentinelézek kultúrája és nyelve a mai napig teljesen ismeretlen a tudomány és az emberiség számára. A nép tagjai ezen nem is akarnak változtatni, kifejezetten ellenségesek azokkal, akik hozzájuk merészkednek, egyszerűen megölik a betolakodókat. Valószínűleg nincs még egy olyan elzárt törzs, mint a szentinelézek. Nyelvük annyira különbözik a többi Andamán-szigetekitől, hogy úgy vélik, az utóbbi néhány ezer évben csak minimális kapcsolatuk volt a külvilággal. A csoport becslések szerint 50-200 főből állhat, és védelmük érdekében tilos 5 kilométernél közelebb hajózni a szigethez. Az indiai hatóságok azért is óvják őket a külső látogatóktól, mert egy behurcolt betegség könnyen elpusztíthatja őket. 2018-ban volt egy arc csak addig okoskodott, hogy majd megy a szigetre hit-téríteni, hogy minden tiltás ellenére elindult. Többen mondták neki, hogy nem a legjobb ötlet, de Ő erősködött és ment. Aztán a bennszülöttek pedig jól lenyilazták hagyományőrzés képpen, és tele volt a világsajtó a történettel. Azért ez is vad és extrém kaland ám.

sentineles north

Mint azt látjuk Föld Anya valóban valóban mindenféle területet létrehoz, gondolva a kényelmet kereső turistákra, és a kalandokat kereső felfedezőkre is. Tiszteljük meg Őt azzal, hogy nem tesszük tönkre az általa létrehozott környezetet, és például tőlünk telhetően megpróbáljuk megóvni, például. Hogy a szemetet a kukába dobjuk, vagy haladó szinten szelektálva gyűjtjük a hulladékot.

És ezek után azért jól esik egy kis szivárvány, például amikor a tajvani diákok aggódva figyelték óráikat, és az eget nézték, miközben dokumentálták az emberiség által ismert

leghosszabb ideig tartó szivárványt.

A szivárvány közel kilenc órán át ívelt Tajvan északi részén – egészen pontosan nyolc órán és 58 percen keresztül -, ami a rekordok leghosszabb ideig tartó szivárványát jelentette a Taipei hegységben található Kínai Kulturális Egyetem hallgatói és munkatársai. A színes látvány 6: 57-től 15: 55-ig terjedt az égen. 2017. november 30-án, csütörtökön.

Longest-lasting-rainbow-observation-double-rainbow

Ha tetszenek a cikkek, és nem szeretnél ezekről lemaradni, akkor iratkozz fel a Hírlevelünkre, amit itt az oldal alján is megtehetsz, vagy itt: https://vilagcsavargo.eu/kapcsolat/, és értesítést kaphatsz minden megjelenő írásról.

Ha hallgatni szeretnél érdekes történeteket, útleírásokat, egyfajta Hangos-lapot kapni vagy küldeni, akkor katt ide: https://vilagcsavargo.eu/hangos-lap/ és válassz helyszint, és már hallgathatod is az általad kedvelt fórumról. Ha van kedved akkor “dobj egy like”-ot a facebook oldalunkra is,és hogy ne is kelljen keresgetni, ez szintén itt van az oldal alján 😀

Jó utat mindenkinek 😀