A zászlók titkos világa. 3. rész
Mint az első és a második részből kiderült, ha egy igazán egyedi ország zászlót szeretnél összehozni, akkor nem igazán lesz könnyű dolgod, ha azon feltételrendszer mellett indulsz el, hogy csak kettő, vagy maximum három népszerű szint szeretnél használni, és azokat hagyományos módon, vízszintes vagy függőleges sávok formájában elhelyezni.
Tehát valami új vonalat kell kitalálni. A világ egyik legismertebb, és igazából az országot bemutató zászló az Amerikai Egyesült Államok (U.S.A.)
A jelenlegi zászlón 7 piros és 6 fehér vízszintes vonal található, a zászló bal felső sarkában egy nagy kék négyszög látható, benne ötven ötágú csillaggal. A sávok az eredeti tizenhárom gyarmatot jelképezik, az ötven csillag kék mezőben pedig a jelenlegi ötven tagállamot. Igazán frappáns és egyedi megoldásnak tűnik így elsőre. Ám ugyanakkor, ha átnézzük a Föld többi országainak zászlóit, akkor lesz ám meglepetés:
Na jó… Csináljunk valami trükköset:
Mi lenne, ha választanánk egy-két színt színt, és mondjuk egy véletlen választott harmadik színt választva, abból egy fektetett keresztet formálva, osztanánk fel a zászló területét.
WOOOOAW… ez így elég tuti ötletnek tűnik. akkor kezdjük két szín használatával:
Ok… Lehet, hogy ez nem jött be, na de mi lenne, ha három színt használnánk ugyanehhez a mintához?
Åland-szigetek (ejtsd: [ólánd]) – finnül Ahvenanmaa, Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport, melynek lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű. A szigetek hivatalos neve svédül Landskapet Åland, finnül Ahvenanmaan maakunta (Ahvenanmaa megye).
A skandináv / északi országoknak szoros a múltjuk, a Kalmar Unió, a Dán Birodalom és a Svéd Birodalom részeként. A skandináv kereszt az 1300as évek végétől használják, és 1397-1520-ban a Kalmar-unió zászlajában látható. Valószínűleg a Dán királyság használta elsőként ezt a mintát az unió után. A kalmari unió perszonáluniók sorozata volt (1397–1524), melyek Dániát, Norvégiát és Svédországot egy uralkodó alatt egyesítették, amely eredetileg a Hanza-szövetség gazdasági fölénye ellen jött létre. Viszont ennél a résznél érdemes észrevenni valami érdekeset:
A Norvég zászlóban a következő hat ország zászlaja is “el van rejtve”
-Indonézia
-Lengyelország
-Franciaország
-Finnország
-Hollandia
-Thaiföld
Izland zászlajában pedig:
-Franciaország
-Costa Rica
-Szerbia-Montenegró
-Lengyelország
-Hollandia
-Indonézia
-Monaco
Ezek után már látjuk, hogy egy valóban egyedi zászlóhoz sok mindent figyelembe kell venni. nyilván a legfontosabb az adott ország történelme. ezt kellene valahogy színekbe és mintába foglalni. Jó irány az U.S.A. zászló, de van egy másik nagy klasszikus is, ami az Egyesült Királyság (U.K.) zászlója:
Ez a szinte mindenki által ismert zászló, az Egyesült Királyság zászlója. Az Egyesült Királyság egységállam, melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Hogy a négy tag egységesen legyen képviselve, ezért ez a zászló összeállításában is észrevehető:
Jogosan merül fel a kérdés, hogy “és hol van Wales és Írország része?” nos… a válasz: ….”Ekkoriban sem Wales, sem Írország nem képviseltethette magát a lobogón, hiszen mind a két ország az angol korona része volt. Nem tekintették őket Nagy-Britannia létrehozásában alapító államoknak”...
És ugye mint azt tudjuk, azért az angolok a világtörténelemben feltüntek erre-arra a világ különböző pontjain, ilyen-olyan okok miatt, hosszabb-rövidebb időre. és ez az adott hely zászlajában is megjelenik, mint történelem:
–Anguilla sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Legnagyobb városa egyben a közigazgatási székhely is: The Valley.
–Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.
–Brit antarktiszi terület az Egyesült Királyság tengerentúli területe az Antarktiszon. A terület a déli-sarki kontinens 60°-tól délre eső területének nyugati hosszúság 80° és 20° közötti részén terül el, részben fedve az argentin és chilei területi igényeket. Ide tartozik az Antarktiszi-félsziget.
–Brit Virgin-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe a Karib-térségben.
–Brit Indiai-óceáni Terület (angolul British Indian Ocean Territory) – brit tengerentúli terület. Afrika és Indonézia között, az Indiai-óceánban található. Legnagyobb szigete Diego Garcia.
–Kajmán-szigetek három szigetből álló szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Királyság tengerentúli területe.
–Falkland-szigetek (angolul: Falkland Islands, spanyolul: Islas Malvinas) az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól. Két fő sziget alkotja, Kelet-Falkland és Nyugat-Falkland, 700 kisebb szigettel együtt. A Kelet-Falklandon lévő Stanley a főváros és a legnagyobb település. A szigetek az Egyesült Királyság saját kormányzású tengerentúli területe.
–Montserrat a Karib-tenger egyik szigete, az Egyesült Királyság 14 tengerentúli területének egyike.
–Pitcairn-szigetek az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területe. Új-Zéland és Panama között félúton, Polinézia keleti végén elhelyezkedő, a Csendes-óceán víztükre fölé magasodó, négy apró szigetből álló szigetcsoport.
–Szent Ilona, avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.
–Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe, szigetcsoport az Atlanti-óceánon, a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között.
–Tristan da Cunha vulkanikus szigetcsoport, illetve annak főszigete a dél-Atlanti-óceánon, 2816 kilométerre Dél-Afrikától és 3360 kilométerre Dél-Amerikától. Tristan da Cunha legmagasabb pontja: Queen Mary’s Peak, 2062 m. Egyetlen települése és egyben székhelye, Edinburgh of the Seven Seas, a világ legelszigeteltebb lakott településének számít, a legközelebbi falu 2460 kilométerre északra, Szent Ilona szigetén van. Közigazgatásilag Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha brit tengerentúli terület autonóm része.
–Turks- és Caicos-szigetek Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.
A következő két ország már trükkösebb, hiszen elméletileg független államok, de valahogy politikailag mégis a U.K. fennhatósága alá tartoznak.
–Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság. A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.
Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga és északról Tuvalu. 860 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb országa. és a Nagyfőnőki rangban II. Erzsébet fidzsi nagyfőnök van.
Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.
–Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország, de a jelenlegi királynő itt is II. Erzsébet tuvalui királynő
A következő ilyen nagy ország Új-Zéland, ami két nagyobb és számos kisebb szigetből álló ország a Csendes-óceán délnyugati részén. Új-Zéland, mint a Nemzetközösség tagjának államfője a mindenkori brit uralkodó, jelenleg II. Erzsébet királynő.
–Cook-szigetek a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkednek el, a szigetcsoport 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773-ban partra szállt. 1888-ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.
–Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője II. Erzsébet brit királynő. Niue szigete 2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben.
És ezzel azt gondolhatnánk, hogy az egyesült királyság egykori gyarmatai, modern nevén “tengeren túli területei”-vel a végére is érünk a listának….
Ám ez nem teljesen igaz, hiszen itt van például Ausztrália.
…”A kontinens 1606-os holland hajósok által történt felfedezését követően 1770-ben keleti felét az angolok követelték és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét 1788. január 26-át követően. Népessége fokozatosan emelkedett évtizedeken keresztül és az 1850-es évekre a kontinens nagy részét felfedezték és további öt önkormányzattal rendelkező királyi külbirtokot hoztak létre. 1901. január elsején a gyarmatok szövetségre léptek egymással és megalakították az Ausztrál Államközösséget. Ausztrália ettől fogva stabil liberális demokrácián alapuló politikai rendszert épített ki, amelyben szövetségi parlamentáris rendszer működik az alkotmányos monarchia államformájának keretein belül önálló rendelkezési joggal bíró tagállamai és területei felett. Az ország 24 millió lakosságának jelentős része városlakó, amely főleg a délkeleti partvidék közelében összpontosul.”…
Az ország a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa, ezért nem meglepő, hogy hét “kisebb” területi egységekre van bontva, és csak az Északi Terület zászlajában nincs benne az angol zászló.
–Tasmania Ausztrália legnagyobb szigete, amelyet Ausztráliától délkeleten a kb. 200 km széles Bass-szoros választ el. Új-Zéland a sziget keleti csücskétől kb. 1500 km-re keletre található.
És ha már így belelendültünk, akkor jöjjön egy másik része a világnak, amin elsőre meglepődünk, de igazából, ha csak a történelemkönyvek utolsó pár száz évét lapozgatjuk, máris megvan a megoldás:
Igen. Ezek kanadai tartományok zászlajai:
–Brit Columbia: A tartományt 1858-ban bevándorlók árasztották el, a Fraser folyóban ugyanis aranyat találtak. Ugyanebben az évben egyesítették a területet egy gyarmattá, azaz Brit Columbiává, de a nevét később, 1866-ban kapta Viktória királynőtől. Végül 1871-ben csatlakozott a Kanadai Szövetséghez, és így Kanada 6. tartománya lett.
–Manitoba tartomány Kanada déli középső részében. Az ország nyolcadik legnagyobb tartománya
–Ontario tartomány Kanada délkeleti részében. Kanada legnépesebb tartománya, területét tekintve pedig Québec után – a kanadai territóriumokat nem számítva – a második legnagyobb.
És a végére egy igazi meglepetés. Legalábbis számomra az volt, amikor ehhez az iráshoz gyújtöttem az informáciokat, leginkább a wikipédián.
Tehát U.S.A.
A függetlenség szinbóluma, a lehetőségek hazája, a szabadság otthona. Valahol ezt jelképezi az 50 csillag is a zászlón.
És ennek fényében számomra igen nagy meglepetés, a legfiatalabb, az 50. állam zászlaja:
Ennek a megoldása:
Hawaii zászlaja a Hawaii Királyság által 1816-ban adoptált lobogón alapul. Az Egyesült Királyság zászlaját, a Union Jacket, az Egyesült Államok egyik jelképével, egy 19. századi amerikai lobogó sávjaival kombinálja. A nyolc sáv itt a nyolc fő szigetet képviseli (Hawaii, Kahoolawe, Kauai, Lanai, Maui, Molokai, Niihau és Oahu).
Ha tetszik ez a sorozat, iratkozzatok fel a hírlevélre, így biztos, hogy nem maradtok le a folytatásról sem.